A valamire való televíziók piaca napjainkra két részre szakadt, legalábbis abban az értelemben, hogy a jobb termékekért sokat, a prémium eszközökért pedig annál is többet kérnek a gyártók. A felső kategóriába tartozó tévékhez ma ugyanakkor nemcsak tűéles kép jár, hanem számos kényelmi funkció is, amikkel még egy kis lakásban is élvezhetően mozizhatunk. Ebbe a felhozatalba illeszkedik a Sony csak pár hónapja kapható A90J-je, ami még a csúcsmodellek közt is képes magára vonni a figyelmet. Köszönhetően azoknak a fejlett megoldásoknak, amik az átlagosnál is okosabbá teszik.
Teszten a Bravia XR A90J, amely igyekszik nézője fejével gondolkodni.
Kicsomagolás, szerelés
A Sony újdonságának méreteit talán úgy lehet a legjobban bemutatni, ahogyan a bő egyhetes tesztidőszakra megérkezett hozzánk: a lift ugyan felhozta, de így is két ember kellett, hogy oda be-, illetve kivegyék, és kettő ahhoz is, hogy a dobozból a talppal együtt a helyére kerüljön. Nem a súlya nagy, hanem a szélessége: mi az 55 colos változatot kaptuk kézhez, ami 139 centiméteres átmérővel rendelkezik. Ezt nehéz úgy mozgatni, hogy ne baleset legyen a vége.
A kicsomagolást a már megszokott élmény követi: a hungarocellek alatt találni az igazán értékes dolgokat, a kábeleket, tartozékokat, a talpat, no és persze a tévét. Itt jegyezzük meg, hogy ekkora méreteknél célszerű előbb azt a felületet kiválasztani, ahol a készüléket tartjuk, mert az utólagos mozgatás nem könnyű. Ha már mozgás: a talpak egy-egy csavar és sín segítségével ugyan könnyedén rácsúsznak a termék aljára, és tartják is, de a tévé sajnos így sem lesz teljesen stabil. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a képernyő felső széleihez érve hintaszerű mozgást tapasztalni, mintha az egész előre akarna bukni. Ilyen persze egyszer sem történt, de a jelenség attól még zavaró.
A távirányító, amit este is látni
Ha eldöntöttük, hogy a készülék a lakás melyik részére kerül, és a legfontosabb kábelek is benne vannak, jöhet a következő manőver, a bekapcsolás. Utóbbit nem meglepő mód egy távirányítóval kell elvégezni, de egy ilyen marha drága készüléknél már ez az apróság sem hétköznapi. Az A90J távvezérlője egyrészt ugyanis világít, ami nagyszerű találmány, ha az ember a sötét szobában akar rábökni valamelyik csatornára. A világítás ráadásul a telefon kijelzőjéhez hasonló módon, automatikusan reagál, ha a felhasználó megemeli az eszközt. A fény nem túl erős, pont jó, hogy a gombokat lássuk rajta. És ezzel el is érkeztünk a másik érdekességhez: ezen a távvezérlőn nem csupán a Netflix és a YouTube kapott saját kiosztást, hanem az újonnan indult, de Magyarországon még nem elérhető Disney+, illetve az itthon működő, magyar nyelvű tartalommal azonban csak korlátozottan rendelkező Amazon Prime. Pluszpont az is, hogy a legnépszerűbb streamingszolgáltatók gombjait egymás közelében helyezte el a Sony, így keresgélni sem kell őket.

A vezérlő maga egyébként nem sokban különbözik a többi sonys megoldástól (ugyanabból a fényes, de jól összeszerelt anyagból készült), egy dolgot leszámítva: az extra gombok miatt a távirányító hosszában nagyot hízott, amit így egy kézzel gyakran szinte lehetetlen kezelni. A hangerőgombok például sokkal lejjebb kerültek, míg a beállítások és a műsorújság középen, illetve fent találhatók. Nagyon hosszú ujjakkal kell rendelkeznie annak, aki kényelmesen el akarja érni az összes gombot.
Okosabb, mint egy ötödikes
A távirányító külsejénél sokkal meghökkentőbb, amikor először nézünk rá a televízió képernyőjére. A szinte káva nélküli panel egyrészt ugyanis rendkívül színgazdag, másrészt, mivel OLED típusú megjelenítőről beszélünk, a textúrák, az arcok és úgy általában minden sokkal élethűbbnek látszik rajta. Ez persze nem kizárólag a Sony érdeme, hiszen a technológia önmagában is elég jó, de a japán cég okosításai azért fokozzák a végeredményt. A kép röviden tehát olyasfajta élményt nyújt, amilyet egy ilyen beruházástól amúgy is elvárna a vásárló. De a testes árcédulát nem kizárólag ez hízlalja, hanem például a kognitív processzornak nevezett egység is.
Ez a technológia bizonyos értelemben az emberi agy működéséhez hasonló vezérlést tesz lehetővé, mégpedig a következők alapján. A világot mindannyian (de legalábbis a többség) a szemünk és a fülünk által egyidejűleg begyűjtött információk révén érzékeljük, melyek szintén egyszerre vándorolnak az agyunk felé. Az elektronikai eszközökben alkalmazott mesterséges intelligenciák ezzel szemben csak egyenként képesek észlelni és elemezni a színeket, a kontrasztot, továbbá a kép (vagyis a látottak) más részleteit. A Sony-féle Cognitive Processor XR abban jelent előrelépést, hogy
a forrást és az adatot is egyszerre dolgozza fel, valahogy úgy, ahogy az emberi agy.
Ráadásul a valóságközelibb élmény megteremtéséhez az A90J több száz területre osztja fel a képernyőt, az apró részeket pedig egyenként elemzi és javítja. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a kép minden pontja a lehető legjobb minőségben igyekszik megjelenni, de úgy, hogy a természetességtől egyik se üssön el. A folyamat természetesen villámgyors, a nézőnek pedig nem is tűnik fel, hogy a háttérben seregnyi parancs futtatása zajlik épp. Ennél azonban sokkal fontosabb és beszédesebb is, hogy a technika működik, a kép pedig tényleg remek.

A paletta tartalmazza még az XR OLED Contrast, továbbá az XR Motion Clarity nevű okosságokat is. Előbbi fokozza a színeket és a kontrasztot a világos területeken, utóbbi pedig arra jó, hogy a mozgásban lévő képek kellően fényesek, tiszták és elmosódásmentesek legyenek. Ha teljesen őszinték akarunk lenni, akkor ennek a két technikának a jelenlétét különösebben nem is érzékelni. Mármint a képek tényleg feketék, ahol feketének kell lenniük, és elmosódást se nagyon láttunk, de ezek a jellemzők szinte minden drágább televíziónál megvannak. Az eggyel hangsúlyosabb megoldásnak számító Netflix Kalibrált Módot viszont nagyon is érzékelni, főleg, ha egy olcsóbb készülék után kerülünk az A90J elé. A fejlesztés lényege, hogy a szolgáltatáson elérhető filmek és sorozatok stúdióminőségben jelennek meg. A készülék mindemellett támogatja az idehaza még egészen újnak számító IMAX Enhanced technológiát, ami szerényen annyit tesz, hogy a tartalmak az alkotók szándékainak megfelelően, élesebben, erőteljesebb hanggal fussanak le a képernyőn.
Alexa és a többiek
A szoftveres újdonságok közé sorolható a teljesen átdolgozottnak mondott Google TV, ami a sokat kritizált Android TV 2021-es kiadása. Bár az évszámból kifolyólag valamilyen fejlettebb megoldást várna az ember, a végeredmény sajnos ugyanaz a régi lemez: a felhasználónak továbbra is ordenáré nagy ikonok közt kell navigálni, telefont pároztatni, különféle azonosítókat beírogatni, és ‘hálistennek nem is egyszer. A kezelés finoman szólva is lehetne komfortosabb, de hát a Google-nek még ma sem érdeke, hogy az ember ne legyen idegbajos, amikor állítgatna valamit. No, sebaj, haladjunk tovább.

A televíziót felkészítették az Alexa és a keresőcég asszisztensével való diskurzusra, adott az Apple-féle AirPlay 2, a HDMI 2.1, a Dobly Vision és Atmos párosa, többdimenziós hangzás, illetve hangpozicionálás, de bitang jó basszus és saját Netflix is van. Ez utóbbi alatt nem azt értjük, hogy a népszerű app ide is letölthető (mert amúgy igen), hanem azt a több száz filmből álló „kánaánt”, amit a Sony csak Bravia Core-nak nevez. A Bravia XR modellekre kitalált felület alapból hozzáférést enged új és klasszikus sikerfilmekhez, akár 4K HDR minőségben is. És ez az, amit ezt a szolgáltatást adott esetben a Netflix és társai fölé helyezi: a japán cég szerint a Bravia Core az iparágban elsőként kínálja az úgynevezett Pure Stream technológiáját is,
ami azt jelenti, hogy az éppen futó tartalmak közel veszteségmentesen jelennek meg a tévéképernyőn.
A fejlesztés egész konkrétan 30 és 80 Mbit/s közötti a streaminget biztosít, ami értelemszerűen megfelelő (lehetőleg vezetékes) internetkapcsolat birtokában ér csak valamit. A Sony ezzel foglalkozó oldalán 43 Mbit/s sávszélességre lőtte be az alsó szintet, a legjobb élményhez viszont legalább 115 Mbit kell.

A szolgáltatás maga egyébként úgy működik, ahogy az összes ilyen: a megfelelő applikációra nyomva egyből a főkönyvtárba jutunk, ahol a Netflixhez hasonló felületen válogathatjuk, mit néznénk a családdal. Vagy egyedül. Fontos azonban, hogy értsünk valamilyen idegen nyelven (mondjuk angolul), mert a kínálat egyáltalán nem bővelkedik a magyar nyelvű tartalmakban. Annak ellenére sem, hogy a legtöbb film címe magyarul jelenik meg, magyar leírással. A dolog másik furcsasága, hogy a szolgáltatás egyfajta promóciós időszakát éli, ami azt jelenti, hogy a megfelelő tévétípussal rendelkezők 12, illetve 24 hónapon át teljesen ingyen használhatják. Hogy utána mi történik majd, egyelőre nem tudni. (A kedvezményes időszak hivatalosan 2022 februárjában ér véget, de a programot elvben az is kipróbálhatja, aki ezután vásárol új, Bravia XR eszközt.)
+ : szinte érzékelhetetlen tükröződés, lenyűgöző kép és hang, tetszetős dizájn, prémium érzet. –: még a kisebb változatnak is nagy hely kell, magas ár, nem túl stabil rögzítés, a távirányító az optimális méreten felüli. |
Ez egy remek tévé
Nincs miért tovább kerülgetni a forró kását: a Sony újdonságáért egyes üzletekben 800 ezer forint körüli összeget kérnek, de ezért a pénzért a kisebb, 55 colos változat vihető. A 65 és 83-as kiszerelésekért pedig bőven egy-, illetve kétmillió forintot kell leszurkolni. Ezt a készüléket ennél fogva csak az olyan elvakult filmrajongóknak tudjuk ajánlani, akik játszani is szeretnek. De nekik nagyon.
A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.