Miért viszket még jobban a gyulladt bőr, ha megvakarjuk? Íme a válasz
Amerikai kutatók vizsgálata szerint a vakarózás valóban tovább ronthat a gyulladt bőr helyzetén, ugyanakkor segíthet is rajta.
HVG
Aki figyel a testére, az biztosan észrevette már, hogy ha az embernek viszket az ember bőre, akkor azzal, hogy megvakarja, lehet, hogy csak ront a helyzeten, és még inkább viszketni fog az adott terület. De ha ez valóban így van, akkor miért annyira erős a késztetés, hogy vakargatással enyhítse azt?
A választ a Pittsburgh-i Egyetem kutatói adták meg, akik az egerekkel végzett kísérlet során tárták fel, hogy miért alakul ki a viszketés–vakarás–viszketés ördögi köre. A Science című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a viszkető terület megvakarása gyulladásos hatást vált ki, ami meglepő módon épp a gyulladt bőrt segíti gyógyulni.
„Először úgy tűnt, hogy ezek az eredmények egy paradoxonhoz vezetnek: ha a viszketés vakarása rossz hatással van, miért olyan jó érzés?” – tette fel a kérdést Daniel Kaplan, a tanulmány vezető szerzője. A válaszhoz két egércsoportot használtak: egyikük érzékelte a viszketést, a másik tagjaiból viszont hiányzott az ehhez szükséges neuron.
A kutatók egy olyan ekcémás állapotot hoztak létre az állatok bőrén, amelyeknél az allergének vagy az irritáló anyagok viszkető kiütést okoznak, ezek vakarása pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Amikor a normál egerek megvakarták a fülüket, az megduzzadt, ennek hatására pedig a fül megtelt neutrofilekkel, vagyis gyulladásos immunsejtekkel.
Egyes normál egerek azonban a kutyák nyakára helyezhető tölcsérhez hasonló eszközt viseltek, hogy ne vakarják meg a fülüket. Kiderült, hogy ők, valamint a neuronokkal nem rendelkező egereknél enyhébb volt a gyulladás és a duzzanat is. Vagyis a tétel egyik fele igaz: a terület vakargatása – például egy szúnyogcsípésé – csak ront a helyzeten.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták a magyar kutatók azt az általuk fejlesztett módszert, amelynek segítségével élő szövetekben, valós időben mutatható ki a központi jelentőségű leukotrién B4 gyulladást szabályozó molekula.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a vakarás hatására a fájdalomérzékelő neuronok egy P-anyagként ismert vegyi anyagot – neuropeptidet – bocsátanak ki, amely a hízósejtekre van hatással. Ezek az immunrendszer részét képző sejtek, amelyek gyulladást és viszketést okoznak a neutrofileken keresztül.
A szakemberek szerint a hízósejtek állnak a különféle nemkívánatos bőrbetegségek hátterében, de részt vesznek a kórokozók elleni védekezésben is. A kutatók azt találták, hogy a vakarás a Staphylococcus aureus, vagyis a bőrfertőzésekért felelős elsődleges baktérium számának csökkenéséhez is hozzájárult a bőrön.
„Az a megállapítás, hogy a vakarás fokozza a Staphylococcus aureus elleni védekezést, arra utal, hogy bizonyos esetekben előnyös lehet a tevékenység” – mondta a Gizmodónak Kaplan. Ugyanakkor a szakember szerint a vakarás okozta mikrosérülések jelentette hátrány meghaladja ezeket az előnyöket, ha a viszketés krónikus.
A kutatók szerint a mostani tanulmány segíthet abban, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek a bőrbetegségekkel kapcsolatos terápiák.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
