Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Pár napja frissítette a Firefox szolgáltatási feltételeit a Mozilla, azonban a széles körű felhasználási jogok biztosítása – érthetően – aggodalmakat váltott ki a felhasználókból. A felháborodás oly nagy volt, hogy a Mozillának változtatnia kellett elképzelésein.
Bár nem a Firefox a legnépszerűbb böngésző, de azért még mindig milliók használják. Február végén a Mozilla (a böngésző mögött álló non-profit szervezet) változtatott szolgáltatási feltételein, állítva, hogy mindig is prioritásként kezelik a felhasználók adatvédelmét, és továbbra is ezt fogják tenni.
Azonban volt valami, ami szemet szúrt a felhasználóknak. „Amikor információkat tölt fel vagy ad meg a Firefoxon keresztül, ezennel nem kizárólagos, jogdíjmentes, világméretű licencet ad nekünk, hogy ezeket az információkat az online tartalmak eligazítására, élményére és interakciójára használjuk, ahogy azt a Firefox használatával jelezte” – lehetett olvasni az új feltételekben.
Sokak szerint viszont aggodalomra ad okot ez a kissé homályos megfogalmazás, ami széles körű jogokat biztosítana a Mozillának a felhasználók személyes adatai felett. Az emberek azzal érveltek, hogy a feltételeket tisztázni kell. „Ez úgy is hangzik, mint a mesterséges intelligencia begyűjtésének alapnyelve. Ha ezt kifejezetten az MI chatbothoz szánják, akkor ezt egyértelműen ki kell hagyni, és nem kell belefoglalni az általános feltételekbe” – mondta egy felhasználó.
A felháborodott kommentek elárasztották a fórumokat, és a Mozillának felül kellett vizsgálnia új használati feltételeit. „Meghallgattuk közösségünk aggályait a szolgáltatási feltételek egyes részeivel, különösen az engedélyezéssel kapcsolatban. Csak az volt a szándékunk, hogy a lehető legvilágosabban fogalmazzuk meg a Firefox működését, de ezzel némi zavart és aggodalmat is keltettünk” – ismerte el a vállalat.
Az inkriminált rész megváltoztatott szövege most így hangzik: „Ön megadja a Mozillának a Firefox működtetéséhez szükséges jogokat. Ez magában foglalja az adatainak a Firefox adatvédelmi közleményében leírtak szerinti feldolgozását. Tartalmaz egy nem kizárólagos, jogdíjmentes, világméretű licencet is, amellyel a Firefoxban bevitt tartalommal a kérésed szerint járhatsz el. Ez nem ad a Mozillának tulajdonjogot az adott tartalomhoz”.
A Mozilla emellett azt is nyilvánvalóvá tette, hogy számos helyen gyűjtenek és osztanak meg néhány adatot a partnereinkkel, annak érdekében, hogy a Firefox „üzletileg életképes” maradhasson. Azonban azt is hozzáteszi, hogy ezeket az adatvédelmi közleményében is feltünteti, és azon dolgozik, hogy az adatokból kivonja a személyazonosításra alkalmas adatokat, és csak összesítve osztja meg ezeket.
Közleményükben azt is elmondták, hogy licencre van szükségük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a Firefox néhány alapvető funkcióját. Enélkül például nem tudnák használni a Firefoxba beírt információkat. Mindez azonban nem ad nekik tulajdonjogot a felhasználók adataira, vagy jogot arra, hogy azokat az Adatvédelmi nyilatkozatban leírtakon kívül más célra felhasználják. Egyébként is a felhasználók továbbra is használhatják saját adatmegosztási beállításaikat.
Azonban van itt még egy apróság, amit a The Register vett észre. Míg korábban arra a kérdésre, hogy „Mi a Firefox?”, a GYIK oldalon ez a felelet állt: „A Firefox böngésző az egyetlen olyan nagy böngésző, amelyet non-profit szervezet támogat, és amely nem adja el személyes adatait a hirdetőknek, miközben segít megvédeni személyes adatait”, most a válasz már csak ennyi: „A Firefox böngésző, az egyetlen nagy böngésző, amelyet non-profit szervezet támogat, és segít megvédeni személyes adatait”. Más szóval: a Mozilla már nem hajlandó elkötelezni magát amellett, hogy ne adja el a felhasználók személyes adatait a hirdetőknek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.