A James Webb űrteleszkóp ezúttal a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felé fordult, amivel kapcsolatban egy meglepő felfedezést is tettek a brit kutatók.
Mintegy 36 évvel azután, hogy először találtak a csillagászok a Neptunusszal kapcsolatban a sarki fény jelenlétére utaló nyomot, a szakembereknek most sikerült felvételt is készíteniük a jelenségről. A James Webb űrteleszkópnak nemcsak a fényt sikerült érzékelnie, de egy új részletet is feltárt a bolygóval kapcsolatban: hidegebb az égitest, mint amilyen volt 1989-ben, a Voyager–2 látogatásakor.
Az aurorát, vagy ismertebb nevén sarki fényt a bolygókkal kapcsolatba kerülő töltött részecskék okozzák. A jelenség a Földön kívül a Marson, a Jupiteren, a Szaturnuszon, a Merkúron, a Vénuszon és az Uránuszon is megfigyelhető, sőt, még az olyan égitesteken is, mint a 67P/Csurjumov-Gerasimenko üstökös. Bár a tudósok már régóta tudják, hogy a Neptunuszon is létezik a jelenség, most először sikerült ezt ténylegesen megfigyelni.
Henrik Melin, a Northumbria Egyetem kutatója szerint pontosan tudták, hogy ott kell lennie a sarki fénynek, mivel a Neptunusz minden feltétellel rendelkezik, amelyre szükség van az aurorák kialakulásának. Földi teleszkóppal azonban még nem sikerült megfigyelni – írja az IFLScience.
A James Webb űrteleszkóp közeli infravörös hullámhosszt figyelő műszere most végre lehetővé tette a megfigyelést. A csapat megmérte a bolygó hőmérsékletét, valamint a trihidrogén kation – vagy más néven a protonált molekuláris hidrogén – eloszlását, amelyet gyakran összefüggésbe hoznak a kutatók az aurorákkal. Ezeknek az ionoknak az eloszlása összhangban van azzal, hogy a hol helyezkedik el a fény – előfordulhat ugyanis, hogy nem a sarkoknál, mint mondjuk a Földön. Ennek az az oka, hogy a Neptunusz mágneses tere erősen torzult – a Voyager–2 kimutatta, hogy 47 fokkal meg van dőlve a bolygó forgástengelyéhez képest.
A kutatók szerint mivel a trihidrogén kation az összes gázóriás esetében jelzője volt az aurora jelenlétének, így arra számítottak, hogy ez a Neptunusznál is így lesz – és végül igazuk lett. Igaz, az az eredmény, hogy a bolygó felső légköre kétszer olyan hideg, mint 1989-ben volt, valószínűleg gyengítette a fényt, ami nehezített az észlelését is. Az erről szóló tanulmány a Nature Astronomyban jelent meg.
A kutatók 2026-ban egy hónapon át vizsgálhatják majd a távcsővel a bolygót, amitől azt remélik, hogy további fontos információt tár majd fel a planétáról.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
