Az autizmus 19 különböző „kezelését” vizsgáló tanulmányokat nézték át a Párizs-Nanterre-i Egyetem, a Párizs Cité Egyetem, valamint a Southamptoni Egyetem tudósai, az eredmények pedig azt mutatják, hogy egyik esetében sincs egyértelmű bizonyíték a használatuk alátámasztására.
A kutatócsoport ugyanakkor azt is megállapította, hogy sok tanulmány esetében hiányzik a betegbiztonság értékelése. Eredményeiket egy könnyen navigálható online adatbázisba gyűjtötték össze, így az autista emberek, a szülők, a gondozók és az egészségügyi szakemberek maguk is böngészhetik azt – írja az IFLScience.
A szakemberek összesen 248 tanulmányt néztek át, amelyek összesen több mint 10 000 ember egészségügyi adatait tartalmazták. A publikációkban számos kiegészítő, alternatív és gyógyszeres terápia szerepelt az étrend-kiegészítőktől a zeneterápián át a viselkedési intervenciókig és nem invazív agystimulációig.
Richard Delorme, a tanulmány társszerzője szerint sok autista gyermek szülője, valamint autista felnőtt is próbálkozik a kiegészítő és alternatív gyógymódokkal abban a reményben, hogy azok nemkívánatos mellékhatások nélkül segíthetnek. A szakember szerint azonban ezeket szigorúan meg kell vizsgálni, mielőtt valaki úgy döntene, hogy valamelyiket kipróbálja.
Alapvetően nincs két egyforma autista ember: a diagnózissal rendelkezők sokféle kihívással szembesülhetnek, és számos különböző támogatási mód közül választhatnak. Az autizmus „kezelését” azonban sértőnek találják a közösségen belül. Az Egyesült Királyság Nemzeti Autista Társasága szerint „az autizmus nem betegség, így sem kezelni, sem gyógyítani nem lehet”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az autista embereknél jelenlévő egyes jellemzők nem befolyásolják negatívan az életminőségüket. Az ismétlődő viselkedés gyakori az autista embereknél, de bizonyos esetekben ezek a viselkedések önkárosításhoz vezethetnek. Emellett az érzékszervi feldolgozási nehézségek jelentős mértékben korlátozhatják az illetőt a kimozdulásban, ha az adott környezetben túl sok az inger.
A tanulmány szerzői szerint az autista emberek mintegy 90 százaléka nyilatkozott arról, hogy kipróbált már valamilyen kezelést, ám az ezek hatékonyságával kapcsolatos bizonyítékok finoman szólva is hiányosak.
A tanulmányok áttekintése után a kutatók arra jutottak, hogy a vizsgált 19 kezelés mindegyikénél a pozitív hatásra vonatkozó bizonyítékok gyengék és/vagy rossz minőségűek. A beavatkozások kevesebb mint felénél voltak csak az alkalmazás biztonságával kapcsolatos adatok, ami azt jelenti, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek mennyire lesznek jól tolerálhatók, vagy, hogy okozhatnak-e mellékhatásokat.
A csapat két kategóriába sorolta a beavatkozásokat: pszichoszociális és kiegészítő jellegűek. A pszichoszociális terápiák közé tartozik a kognitív viselkedésterápia (CBT), a szociális készségek csoportterápiája és az alkalmazott viselkedéselemzési (ABA) modellen alapuló „kezelések”.
Ez egy ellentmondásos módszer, amelyet sokan azért kritizáltak, mert túlságosan a „stimuláló” viselkedések elnyomására összpontosít. Ilyenek lehetnek például a kézcsapkodás, a hangok ismétlése, a hajpörgetés és a tárgyak rágása. Az autista emberek számára ez lehet megnyugtató, kifejezhetik az erős érzelmeiket, vagy megnyugtató érzékszervi bemenetet tapasztalhatnak.
A szakemberek szerint kifejezetten káros lehet, ha már gyerekkortól kezdve azt tanítják meg nekik, hogy a viselkedésük alapvetően rossz.
A kezelések második kategóriájába kerültek az úgynevezett kiegészítő terápiák, például a speciális diéták, táplálékkiegészítők, sőt még az agy stimulációja is. Ezeket egyesével értékelték a szakemberek – az eredményeket az általuk készített online adatbázisban lehet megnézni –, ám összességében azt találták, hogy ezek sem szolgálnak elég bizonyítékkal arról, hogy valóban hatásosak lennének.
A kutatók teljes publikációja a Nature Human Behaviour című tudományos lapban jelent meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
