Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
Úttörő kutatást hajtottak végre az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói. A szakembereknek sikerült laboratóriumi körülmények között kifejleszteniük egy olyan agymodellt, mely magában foglalja mind az idegszövetet, mind a korai stádiumú ereket. Ez az innovatív „egész agyat” felölelő organoid új utakat nyithat meg az olyan komplex mentális egészségügyi állapotok megértésében, mint például az autizmus.
Annie Kathuria, az Advanced Science című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint a legnagyobb különbség az eddigi vizsgálatokhoz képest az, hogy nem csak egy agyi területet, hanem egy komplett – kezdetleges – egész agyat felölelő organoidot sikerült növeszteni. Ezt több régióból álló agyi organoidnak (multi-region brain organoid, MRBO) nevezték el – írja a SciTech Daily.
A teljes agyat felölelő organoid létrehozásához a csapat először külön-külön tenyésztett olyan idegsejteket, amelyek az agy különböző részeiből származtak, emellett pedig primitív vérereket növesztettek. Ezeket az összetevőket ezután fehérjék segítségével egyesítették, amelyek segítették a szövetek kötődését. Ahogy az egyesült organoid fejlődött, elektromos aktivitást kezdett produkálni, ami egy hálózat működését mutatta.
Az így létrejött mini-agy a neurontípusok széles skáláját tartalmazta, hasonlóan ahhoz, amit egy 40 napos emberi magzat fejlődő agyában találni. Ennek köszönhetően a kutatók az emberi agy korai fejlődési szakaszában megfigyelhető sejtek sokféleségének körülbelül 80 százalékát figyelték meg. Bár ez jóval kisebb, mint egy teljesen kifejlett emberi agy – körülbelül 6-7 millió neuronnal rendelkezik, míg a felnőtt agyban tízmilliárd található –, ez az organoid hatékony modellt kínál az agy komplett fejlődésének vizsgálatára.
A kutatók mindezek mellett egy kezdetleges vér-agy gát kialakulását is megfigyelték. Ez az, ami bizonyos fokú védelmet nyújt az agynak, hogy oda ne kerülhessenek be kórokozók és roncsoló hatású kémiai anyagok.
A kutatók szerint az organoid lehetővé teheti, hogy tanulmányozni tudják a neurofejlődési rendellenességeket, valamint a neuropszichiátriai rendellenességeket. Ez normál esetben ilyen mértékben nem volna lehetséges. Kathuria szerint mindez azért fontos, mert így monitorozni tudják egy betegség kialakulását, valamint azt, hogy a kezelések miként hatnak, és mennyire hatásosak.
Jelenleg a neuropszichiátriai készítmények 96 százaléka vall kudarcot az 1-es fázisú klinikai tesztelések során, amelynek oka, hogy nincs rendelkezésre álló olyan komplett agy, mint amilyet most készítettek a tudósok. Ennek köszönhetően a sikerarány a jövőben jelentős mértékben javítható lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
