Csodaszerek nem igazán léteznek, így mindig okot ad a gyanúperre, ha valami „mindenre jó”. Az omega-3 zsírsavakat tartalmazó táplálékkiegészítőkről is elterjedt, hogy számos pozitívumuk mellett az agyműködésre is igen jó a hatásuk, sokan éppen emiatt szedik ezeket. Az utóbbi időben azonban egyre több kutatás árnyalja a képet, illetve veti fel a kérdést: vajon tényleg jót tesznek ezek a kapszulák az agynak, vagy bizonyos esetekben épp ellenkező hatást válthatnak ki?
A kétkedők táborát erősíti egy új kínai kutatás is, amely szerint azoknál, akiknél genetikai kockázati tényezők állnak fenn az Alzheimer-kór kialakulására, a várthoz képest ellentétes eredményt hozhat az omega-3 kiegészítők fogyasztása. A kutatók az Alzheimer-kór Neuroimaging Initiative (ADNI) adatbázis egészségügyi adatait elemezték. Több mint 800 résztvevő körülbelül fele hordozta a demencia gén kockázati tényezőjét, az APOE ε4-et . Közülük azok, akik omega-3 zsírsav-kiegészítőket szedtek, gyorsabb kognitív hanyatlást mutattak, mint azok, akik nem.
„Eredményeink egy korábban kevéssé ismert lehetőségre utalnak: az omega-3 kiegészítés bizonyos esetekben károsan befolyásolhatja a szinaptikus integritást, azaz az idegsejtek közötti kapcsolatok szerkezeti és működésbeli épségét és hatékonyságát. Ez pedig végső soron ellensúlyozhatja a kiegészítő rövid távú előnyeit – írják a szerzők. A kínai kutatásnak voltak korlátai is, amit a szerzők is elismernek. Például hogy megfigyeléses volt, többnyire fehér, képzett, idősebb felnőttek körében, így az eredményeket óvatosan kell értelmezni. Ettől függetlenül úgy vélik, hogy amit találtak, az megkérdőjelezik az omega-3 zsírsavakról alkotott, egyöntetűen előnyös nézetet, és rávilágítanak arra, hogy óvatosan újra kell értékelni a kognitív védelemre való széles körű alkalmazását. „Klinikai és közegészségügyi szempontból az eredmények arra utalnak, hogy árnyaltabb értékelésre és további kutatásokra van szükség” – írják még.
https://hvg.hu/tudomany/20250204_omega-3-zsirsav-etkezes-bevitel-oregedes
Korábban már más tanulmányok is hasonlóan óvatos következtetésekre jutottak: bizonyos dózisoknál vagy egyes biológiai tényezők mellett az omega–3 nemhogy nem segít, hanem akár kedvezőtlen hatással is lehet az agyi funkciókra. A ScienceDaily beszámolója szerint a Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem kutatói például arra jutottak, hogy az egyik omega-3 típus, az EPA bizonyos esetekben ronthatja az agy regenerációját és összefügghet agysérülések után a kognitív hanyatlással.
Mielőtt azonban bárki szaladna kidobni a halolajkapszuláit, érdemes hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények nem jelentik azt, hogy az omega-3 „rossz”, inkább azt, hogy nem csodaszer, nem univerzális megoldás. Vannak vitathatatlan és bizonyított előnyei, például, hogy jó hatással van a szív- és érrendszerre, a krónikus gyulladásokra, például a foggyökérgyulladásra, az agyfejlődésre, a látásra, sőt még a hangulatra is. Az omega–3 természetes forrásai, például a zsíros halak (lazac, makréla), diófélék és magvak pedig következetesen pozitív egészségügyi hatásokkal hozhatók összefüggésbe.
Összességében mindez talán úgy értékelhető, hogy az omega-3 egy olyan tápanyag, amelynek hatékonysága függ attól, hogy milyen formában fogyasztjuk (a természetes formák jóval előnyösebbek a kapszuláknál), milyen dózisokban (egyes kutatások szerint magasabb dózisban, ami meghaladja a napi 1500 mg-t akár negatív hatású is lehet) és milyen egyéni egészségi állapot mellett. A legbiztonságosabb megközelítés mindenesetre a változatos étrend, természetes omega-3 forrásokkal.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
