Olyan hatással lehet a bolygóra a rakétaindítás, amire eddig kevesen gondoltak
Brit kutatók szerint 2029-re az űripar szennyezésének jelentős része származik majd abból, hogy műholdakat állítanak pályára.
Többször is lehetett már arról hallani, hogy a világ leggazdagabb 10 százaléka okozza a legtöbb kárt a környezetben. Ez többek között annak köszönhető, hogy rengeteget utaznak repülőgéppel, aminek hatalmas a károsanyag-kibocsátása. Egy korábbi vizsgálat eredménye szerint 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás, 2023-ban pedig akkora arányú volt ez, mint egy kisebb országé.
A holland Leideni Egyetem kutatói most azt próbálták meg kideríteni, hogy ez a fajta életmód összegszerűen mekkora kárt okoz a világnak. Vagy másképp mondva: mekkora anyagi terhet ró az emberiségre.
Inge Schrijver, Rutger Hoekstra és Paul Behrens környezettudósok munkája meglehetősen egyértelmű képet fest a dologról: a világ leggazdagabb 10 százalékának környezeti hatása több billió dollárba kerül az emberiségnek minden évben.
Schrijver és csapata szerint a megállapítás kicsit kézzelfoghatóbbá teszi a felső 10 százalék életvitelét, megmutatja ugyanis, hogy ha benyújtanák neki a számlát, akkor mennyit kellene minden egyes évben kifizetniük.
A vizsgálat alapján azt találták, hogy a teljes kár 1,7–5,7 billió dollárra becsülhető, ami fejenként 2300–7500 dollárnak felel meg. Ez 708 ezer és 2,3 millió forint körüli összeggel egyenértékű.
Schrijver szerint ugyan ez az összeg nem tűnik nagynak, ám összeadva bőven meghaladja azt az összeget, ami hiányzik nemzetközi klímavédelmi és biodiverzitási programok finanszírozása mögül.
Ha ezt a pénzt adók formájában szednék be a leggazdagabbaktól, akkor az segíthet a társadalmi összeomlás kivédésében és a környezeti károk enyhítésében egyaránt. Az Egyesült Államok és Kína leggazdagabb 10 százalékára vonatkozó konzervatív becslések alapján is kijelenthető, hogy a megadóztatásukkal fedezni lehetne a biológiai sokféleség védelmének finanszírozásában 2030-ig keletkező mintegy 675 milliárd dolláros hiányt – írja a Science Alert.
Más becslések alapján csak az USA felső 10 százalékába tartozók megadóztatásával fedezni lehetne a COP30 konferencián 2035-re kitűzött célok eléréséhez évente szükséges 993 milliárd dollárt.
A kutatók a leggazdagabbakra vonatkozó 2017-es adatokat vizsgálták meg – ennél frissebb adatsor ugyanis nem érhető el. Ez alapján meg tudták becsülni, hogy nagyjából mennyi szén-dioxidot juttathatnak a levegőbe, és mennyit pusztul miattuk a biodiverzitás. Mindezt egy 2024-es meghatározás alapján tudták pénzbeli összeggé konvertálni. Az eredményeket a Communications Sustainability című tudományos lapban publikálták, amely alapján úgy tűnik, országonként nagy eltérés mutatkozik.
Kína a vámháborúra és a Covid-járványra fogja, hogy nem csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását
2020-2024 között a 18 százalékos cél helyett mindössze 7,9 százalékkal csökkent az emisszió.
A leggazdagabb amerikai 10 százalék – ami a világ felső 10 százalékának legnagyobb részét tesz ki – évente fejenként 19 és 63 ezer dollár közötti számlát kellene, hogy kapjon, miközben Indiában ez 410 és 1400 dollár körüli összeget mutat.
A számlán a két legnagyobb tétel a biológiai sokféleség csökkenése – ez a teljes összeg 47–56 százalékát teszi ki –, valamint az éghajlatváltozás, ami 36–45 százalék.
A kutatók szerint az országok közötti számlakülönbség a fogyasztás és a kibocsátások egyenlőtlenségeit tükrözi. A szakemberek hangsúlyozzák: a gyakorlatban a környezetvédelemmel kapcsolatos adózás nem feltétlenül jelent csodaszert a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése kapcsán felmerülő súlyos globális katasztrófák orvoslására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
