Többször is lehetett már arról hallani, hogy a világ leggazdagabb 10 százaléka okozza a legtöbb kárt a környezetben. Ez többek között annak köszönhető, hogy rengeteget utaznak repülőgéppel, aminek hatalmas a károsanyag-kibocsátása. Egy korábbi vizsgálat eredménye szerint 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás, 2023-ban pedig akkora arányú volt ez, mint egy kisebb országé.
A holland Leideni Egyetem kutatói most azt próbálták meg kideríteni, hogy ez a fajta életmód összegszerűen mekkora kárt okoz a világnak. Vagy másképp mondva: mekkora anyagi terhet ró az emberiségre.
Inge Schrijver, Rutger Hoekstra és Paul Behrens környezettudósok munkája meglehetősen egyértelmű képet fest a dologról: a világ leggazdagabb 10 százalékának környezeti hatása több billió dollárba kerül az emberiségnek minden évben.
Schrijver és csapata szerint a megállapítás kicsit kézzelfoghatóbbá teszi a felső 10 százalék életvitelét, megmutatja ugyanis, hogy ha benyújtanák neki a számlát, akkor mennyit kellene minden egyes évben kifizetniük.
A vizsgálat alapján azt találták, hogy a teljes kár 1,7–5,7 billió dollárra becsülhető, ami fejenként 2300–7500 dollárnak felel meg. Ez 708 ezer és 2,3 millió forint körüli összeggel egyenértékű.
https://hvg.hu/tudomany/20260522_urkutatas-szennyezes-raketa-inditasa-muhold
Schrijver szerint ugyan ez az összeg nem tűnik nagynak, ám összeadva bőven meghaladja azt az összeget, ami hiányzik nemzetközi klímavédelmi és biodiverzitási programok finanszírozása mögül.
Ha ezt a pénzt adók formájában szednék be a leggazdagabbaktól, akkor az segíthet a társadalmi összeomlás kivédésében és a környezeti károk enyhítésében egyaránt. Az Egyesült Államok és Kína leggazdagabb 10 százalékára vonatkozó konzervatív becslések alapján is kijelenthető, hogy a megadóztatásukkal fedezni lehetne a biológiai sokféleség védelmének finanszírozásában 2030-ig keletkező mintegy 675 milliárd dolláros hiányt – írja a Science Alert.
Más becslések alapján csak az USA felső 10 százalékába tartozók megadóztatásával fedezni lehetne a COP30 konferencián 2035-re kitűzött célok eléréséhez évente szükséges 993 milliárd dollárt.
A kutatók a leggazdagabbakra vonatkozó 2017-es adatokat vizsgálták meg – ennél frissebb adatsor ugyanis nem érhető el. Ez alapján meg tudták becsülni, hogy nagyjából mennyi szén-dioxidot juttathatnak a levegőbe, és mennyit pusztul miattuk a biodiverzitás. Mindezt egy 2024-es meghatározás alapján tudták pénzbeli összeggé konvertálni. Az eredményeket a Communications Sustainability című tudományos lapban publikálták, amely alapján úgy tűnik, országonként nagy eltérés mutatkozik.
https://hvg.hu/gazdasag/20250912_Kina-szen-dioxid-kibocsatas-csokkentes-terv-covid-vamhaboru
A leggazdagabb amerikai 10 százalék – ami a világ felső 10 százalékának legnagyobb részét tesz ki – évente fejenként 19 és 63 ezer dollár közötti számlát kellene, hogy kapjon, miközben Indiában ez 410 és 1400 dollár körüli összeget mutat.
A számlán a két legnagyobb tétel a biológiai sokféleség csökkenése – ez a teljes összeg 47–56 százalékát teszi ki –, valamint az éghajlatváltozás, ami 36–45 százalék.
A kutatók szerint az országok közötti számlakülönbség a fogyasztás és a kibocsátások egyenlőtlenségeit tükrözi. A szakemberek hangsúlyozzák: a gyakorlatban a környezetvédelemmel kapcsolatos adózás nem feltétlenül jelent csodaszert a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése kapcsán felmerülő súlyos globális katasztrófák orvoslására.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
