Tetszett a cikk?

A 2020-as Budapesti Olimpia ügye ma már depolitizálódott, és olyan témává vált, amivel érdemes foglalkozni, hiszen része lett a közbeszédnek és közgondolkodásnak - véli Baranyai Ákos. A BOM főtitkára alább a civil szervezet álláspontját fogalmazza meg a honlapunkon egy korábban megjelent, a budapesti olimpia megrendezésével kapcsolatban kritikát megfogalmazó véleményre reagálva.

Forrás: BOM
Papp László Tamás a hvg.hu publicisztika rovatában december 29-én megjelent cikke ("Egy rossz ügy: olimpia Budapesten") jó összefoglalója az olimpia megrendezésével szemben leggyakrabban elhangzó feltevéseknek és érveknek. Egyben egy újabb bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a 2020-as Budapesti Olimpia ügye ma már olyan téma, amivel érdemes foglalkozni, hiszen része lett a közbeszédnek és közgondolkodásnak. Gyakorlatilag hetente jelennek meg publicisztikák, interjúk, és egyéb írások az olimpia rendezésével kapcsolatos közgazdasági, sportszakmai, illetve társadalmi vonatkozású érvekkel és ellenérvekkel.

A jó hír, hogy a hazai rendezésű játékokról szóló diskurzus ma már teljesen mentes a politikai fennhangoktól. Ezzel pedig egyesületünknek, a BOM-nak, mint a budapesti olimpia gondolatát támogató civil szervezetnek, az egyik legfontosabb célja teljesült: a budapesti olimpia ügye depolitizálódott. Így pedig már könnyebb tisztán és pragmatikusan csak a megvalósítás előnyeiről, hatásairól és kockázatairól beszélni, melyek nagyon fontos elemei egy felelős elhatározás és döntés meghozatalának.

Adott esetben a hivatkozott publicisztika ellenvéleményt fejt ki a fővárosi közgyűlés 2008. december 18-ai döntésével szemben, amikor is - a szerző megfogalmazását idézve - a főváros önkormányzata rábólintott a 2020-as olimpia tervére. Pontosítanunk kell: a főváros nem arról döntött, hogy Budapest 2020-ban olimpiát rendez, de még nem is arról, hogy Budapest 2011-ben már biztosan és bármi áron benyújtja jelentkezését a 2020-as olimpia megpályázására. A közgyűlés az Olimpia Törvény tervezetének az elfogadásával arra szavazott, hogy kezdődjön meg a felkészülés és az érdemi előkészületi munka, hogy 2011-ben legyen mi alapján végső döntést hozni az indulásról.

A fővárosi közgyűlés és a BOM ezáltal nem kényszerhelyzetbe hozta a majd akkor regnáló fővárosi vezetést és kormányzatot, hanem helyzetbe. Ahogyan a döntést követő sajtótájékoztatón is elhangzott Demszky Gábortól: "most elvégezzük azt az előkészítő munkát, ami alapján majd a következő politikai ciklus közgyűlése és a következő kormány megalapozott döntést tud hozni a pályázat benyújtásával kapcsolatban". Ugyanis az Olimpia Törvény a nemzetközi diplomáciai kapcsolatok kiépítésén át a lehetséges helyszínek pontos kijelölésén és a finanszírozási tervek kidolgozásáig olyan feladatokat indít be a következő két évre, amelyeknek ma még nincsenek kihatásai a központi költségvetésre, de nélkülük 2011-ben már késő lenne egyáltalán elgondolkodni is a kandidáláson.

Az összesen 10 elfogadott határozat alapján a főváros és a BOM most arra kéri a parlamentet, hogy vitassa meg és döntsön az Olimpia Törvény sorsáról. A törvény egyebek mellett felállítaná a Pályázat Előkészítő Bizottságot (PEB), amely a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a főváros és a kormány által kijelölt tagokból, továbbá a köztársasági elnök és a parlament által megválasztott személyekből tevődne össze.

A BOM is, jómagam is és mindenki egyetért az olimpiaszkeptikusokkal abban, hogy a főváros és az ország jelenleg nem lenne képes olimpiát rendezni. Azonban mi olimpiahívők abból az alaptézisből indulunk ki, hogy az olimpia hasznos a fővárosnak és az országnak (a pozitív hatás különösképpen Budapest és Magyarország hosszú távú pozicionálásában jelentkezik a globális gazdasági versenyben), ezért a rendezés gondolatával érdemes behatóbban foglalkozni.

A BOM elképzeléseit alapvetően a PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített olimpiai megvalósíthatósági tanulmányra építi. Ez a nagy volumenű tanulmány egy olimpiai rendezés valamennyi kérdését vizsgálta. A tanulmány szerint az olimpia - bizonyos súlyponti feltételek teljesülése esetén - belátható időn belül mind műszaki, mind gazdasági szempontból megvalósítható. A tanulmány a 2020-as olimpiára vonatkozóan - 2006 júniusi árszínvonalon - végzett számításai szerint magának a mintegy másfél hónapos eseménynek (olimpia és paralimpia együtt) a megrendezésével kapcsolatos folyó kiadások (a létesítmények működési költségei, ceremóniák, adminisztráció stb.) és bevételek (például NOB támogatás, jegyár bevétel) egyaránt 460-460 milliárd forintot tesznek ki. Azaz kiegyenlítik egymást.

Ehhez jönnek azonban a beruházási költségigények. Meglévő állapotában ugyanis gyakorlatilag egyetlen hazai sport vagy egyéb funkciójú létesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszámok megrendezésére. Ezen hiány pótlására 1 központi stadion, 4 labdarúgó stadion, 11 fedett csarnok, és 16 speciális sportlétesítmény létesítése szükséges. A nagyobb olimpiai beruházások körébe tartozik még egy 16 ezer fős olimpiai és egy 17 ezer fős médiafalu létesítése. Az olimpiai létesítmények és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések igénye - ide tehát a kifejezetten és kizárólag az olimpia megrendezése miatt felmerült beruházások tartoznak - 513 milliárd forint. Ezt nevezzük tisztán az olimpia költségének.

Ezek az olimpiai fejlesztések utóhasznosításra kerülnek, és javítják a város gazdasági, szociális és infrastrukturális fejlettségi szintjét. A legfontosabb ilyen fejlesztések között szerepel a lakóingatlanokként utóhasznosított olimpiai és médiafalu, a biztonsági és telekommunikációs infrastruktúra, a dunai hajózás fejlesztése, valamint sportcéllal és nem sportcéllal utóhasznosított sportlétesítmények. Az utólag nem hasznosítható létesítmények eleve ideiglenes szerkezetként épülnek fel, és visszabontásra kerülnek. Ami pedig a finanszírozást illeti, az 513 milliárd forint értékű beruházás közel fele nem az állami költségvetést terheli. Az olimpiai és a média falu megépítésében például tervek szerint a magántőke kap szerepet.

Az európai színvonalú olimpia megrendezéséhez európai színvonalú országos és fővárosi infrastruktúra kell - a közvetlen olimpiai célú beruházásokon túl további 4646 milliárd forint összegű infrastrukturális beruházásokra is szükség van Budapesten és az országban. Ez azonban nem jelent tényleges többletkiadást. Ezen infrastrukturális beruházások döntő része ugyanis szerepel a különböző rövid és középtávú tervekben. Itt arról van szó, hogy ha az olimpia megvalósul, úgy ezeket a terveket következetesen végre is kell hajtani. Ilyen projektek többek között a 4-es és az 5-ös metró megépítése, az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése, az M6-os, M8-as gyorsforgalmi utak teljes megvalósítása, a főirányú vasútvonalak fejlesztése. A finanszírozási igény itt sem csak az állami költségvetést terheli, fel lehet használni a Magyarország rendelkezésére álló, 7000 milliárd forint összértékű uniós fejlesztési pénzekből is.

Kétségkívül hatalmas vállalkozásról van szó, azonban meggyőződésünk, hogy alapos, időben elkezdett előkészítéssel, következetes végrehajtással az elképzelés reálisan megvalósítható, és Budapest belátható időn belül olimpiát rendezhet. Citius, altius, fortius. Vonatkozik ez a jelmondat nem csak az olimpiára, hanem önmagunkra, a fővárosra és az országra is.

Dr. Baranyai Ákos főtitkár, BOM

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vélemény

Egy rossz ügy: olimpia Budapesten

Józan vezető nem gondolhatja reálisnak a 2020-as budapesti olimpia megrendezésének tervét, ezt méregdrága presztízsberuházást elnézve a költségvetés és a nemzetgazdaság helyzetét. Valószínűleg azért nyomják a témát, mert egy ilyen gigaprojekt a mindenkori kormányzatnak rengeteg elosztogatható pénzt, álláshelyet, ingyen reklámot jelent. A politika iszonytató összegekkel stafírozhatná klientúráját.

Ha nem gondolkodik előre, óriási káoszt hagyhat maga után a cég vezetője, ha meghal

Ha nem gondolkodik előre, óriási káoszt hagyhat maga után a cég vezetője, ha meghal

Bonyolultabb, drágább és lassabb is lett a csomagküldés az EU és az Egyesült Királyság között

Bonyolultabb, drágább és lassabb is lett a csomagküldés az EU és az Egyesült Királyság között

Törpekuvikot láttak a Mátrában

Törpekuvikot láttak a Mátrában