Tetszett a cikk?

"Az egész csak arra jó, hogy felkorbácsolja az emberek érzelmeit és gyűlölködést szítson. A jelen helyzetben Szlovákiának ez hiányzik a legkevésbé." Hunčík Péter, dunaszerdahelyi magyar író és pszichiáter jegyzetét közöljük a nyelvtörvény kapcsán. A cikk eredetije a Týždeň című lapban jelent meg, szlovák nyelven.

Már régóta töröm a fejem azon, hogy melyik a legjobb kifejezés arra a folyamatra, ami most nálunk történik és aminek szele immár elérte déli szomszédainkat is. Nálunk Ságon az ilyenre azt mondják, hogy „szarkeverés“. Mert így nevezik azt, az első látásra célszerűtlennek látszó tevékenységet, amiről később kiderül, hogy mégiscsak van valamilyen célja. Jelen esetben az, hogy úgy tereli el a figyelmet a keverő hozzá nem értéséről (rosszindulatáról, feleslegességéről), hogy a környezetét fröcsköli le ürülékkel. Mégpedig úgy, hogy a végén már maga a Jóisten sem tudja, hogy ki volt az, aki a szóban forgó anyagot keverte és ki lett lefröcskölve.

A keverésben élenjáróknak köszönhetően keveredtünk bele mi, szlovákok és magyarok ebbe a nyelvtörvény ügybe. Éltünk itt egymás mellett, morogva, szorongva de többé-kevésbé mégiscsak békességben. Figyeltük a válság alakulását, a munkanélküliségi rátákat, és számolgattuk, hogy mikor kerül ránk sor. Persze titokban mind abban reménykedtünk, hogy az a sok tehetséges fiatalember odafent majdcsak kitalál valamit, és mi mégsem kerülünk sorra.

Hunčík Péter
Pszichiáter, etnopszichológus, író. Ipolyságon született 1951-ben. 1976-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Azóta orvosi tevékenységet folytat, 1988-tól pszichiáterként dolgozik. 1989-ben a Nap című lap alapító főszerkesztője. 1990 és 1992 között Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök egyik tanácsadója. 1993-tól megszűnéséig a Márai Sándor Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, 1997-től az alapítvány égisze alatt működő Európai Kommunikációs Tréningközpont vezetője. A szlovákiai Dunaszerdahelyen él.

Legutóbbi kötete, a Határeset, a Kalligram kiadónál jelent meg 2008-ban.
De mostanra kiderült, hogy az a sok tehetséges fiatalember odafent nem a válság megoldásával foglalkozott, hanem azzal, hogy mi, állampolgárok kevesebbet foglalkozhassunk a válság következményeivel. Ezért szerkesztettek egy olyan jogi opuszt, amit az alkotókon kívül senki más nem ért, amit mindenki úgy olvas és magyaráz , ahogyan akar, és amire az égvilágon senkinek sem volt szüksége. Az egész csak arra jó, hogy felkorbácsolja az emberek érzelmeit és gyűlölködést szítson. Pedig a jelenlegi helyzetben Szlovákiának ez hiányzik a legkevésbé.

Amire valóban szüksége volna, az az, hogy meggyőzze a világot: ez a fiatal állam ténylegesen jól működő európai közösséget alkot, ahol nemcsak a gazdasági mutatók jobbak az európai átlagnál, de ahol a kultúrában is képesek vagyunk elérni a legfejlett európai közösségek szintjét. Ezen kívül pedig biztosítani tudjuk az országban élő különféle etnikai csoportok békés együttélését is.

S mindezt alátámaszthatnánk például azzal is, hogy nálunk nincsenek etnikai sírok, mert a szlovákok és magyarok tömegesen nem gyilkolták egymást. (Aki pedig mást állít, az rosszindulatú manipulátor, akinek Horvátországban a helye, de nem a tengerparton, hanem Vukovárban ahol az elkülönített szerb és horvát temetőkben tanulmányozhatja azt, hogy mit is jelent valójában az a szó, hogy genocídium.) De mi ehelyett alkotunk egy olyan abszurd nyelvtörvényt, amelyik nemhogy a kisebbség nyelvét védené a többséggel szemben hanem éppen fordítva.

Merthogy az a sok tehetséges fiatalember odafent azt állítja, hogy nálunk igenis létezik a fából vaskarika, vagyis, hogy a magyar kisebbség asszimilálja a szlovák többséget. Kérem őket, vessenek egy pillantást az elmúlt 90 év statisztikai adataira. Máris félredobhatják az egész nyelvtörvényt! Azután pedig végre foglalkozhatnának azzal, amiért a fizetésüket kapják.

Vagyis ügyködjenek azon, hogyan kellene megoldani a szlovák kultúra jobb finanszírozását, hogyan lehetne komplex módon bemutatni a szlovák kultúra alkotásait a nagyvilágnak, úgy ahogy a csehek, lengyelek és magyarok teszik. Teremtsenek művészeinknek lehetőséget arra, hogy szerte a világon bemutathassák, milyen a szlovák táncművészet, színházkultúra, filmművészet, festészet és irodalom. Merthogy egy kis országnak a kultúra az igazi valutája. A másik nyelvének visszaszorítása helyett dolgozzanak a szlovák irodalmi nyelv művelésén és az olvasáskultúra fejlesztésén , mert hiába lesz minden nyelvtörvény, ha az emberek elfelejtenek olvasni.

Ott van a kulturális örökség kérdése: védeni és óvni kellene a többszáz éves várakat és városközpontokat, az értékes könyveket és kiadványokat, a múzeumok gyűjteményeit, hiszen az egykor Horné Uhorskonak nevezett földdarabon jóval több érték maradt meg, mint egész Magyarországon!! De ha így folytatják, mindez hamarosan tönkremegy.

És ha már a kultúra ambiciózus fiataljai mindenképp a magyarokkal akarnak foglalkozni, akkor figyelmükbe ajánlanék több tucat olyan magyar művészt és államférfit, akik a mai Szlovákia területén születettek vagy alkottak, tehát ily módon beletartoznak a szlovák kultúrába is. Foglalkozzanak velük is, de csakis korrekt, objektív módon és higgyék el, hogy mindezzel több hasznot termelhetnek az országnak, mint a legnagyobb „szlovák“ autógyár.

Hunčík Péter
Dunaszerdahely, 2009. augusztus

A cikket a Týždeň című hetilap szíves hozzájárulásával közöljük.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

"Kiröhögjük azt, ami van" - a szlovákiai magyar értelmiség válaszol

A szlovákiai módosított nyelvtörvény hatályba lépett. Ottani és itteni politikusok hisztérikus kommunikációjától harsog a médiatér. A hétköznapi tapasztalat közben az, hogy lehet másképp is élni. Ott és itt. Szlovákiában élő magyar értelmiségieket kérdeztünk: hogy vannak? Milyen országot tapasztalnak maguk körül? Különböző gondolkodású, pártállású személyiségek közérzetére voltunk kiváncsiak.

MTI Világ

Nacionalista szlovák értelmiségiek a nyelvtörvény mellett

Nyilatkozatban tiltakozott a szlovák államnyelvtörvény módosítását bíráló magyarországi "kampány" ellen szlovák értelmiségiek egy csoportja. Őket pozsonyi lapok gyakran illetik a nacionalista, illetve a szélsőségesen nacionalista jelzővel.

MTI Itthon

Sólyom: a nemzetközi joggal ellentétes a nyelvtörvény

Az államfő szerint összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) hétfőn az MTI-vel.

Itthon

Balázs Péter: Egyelőre jelképes a nyelvtörvény hatálybalépése

Tudósítónk a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának hétfői ülése kapcsán beszélgetett külpolitikusokkal, nem sokkal azután, hogy a szlovák külügyminiszter közölte: még nincs meg a nyelvtörvény végrehajtási utasítása, de azt az év végéig kidolgozzák, addig mindenestre nem büntetnek, csak figyelmeztetnek.

MTI Itthon

Kormányfői találkozó lesz, változás a nyelvtörvényben nem

A politikai szándék megvan a magyar és a szlovák kormányfő közötti találkozóra, zajlik az előkészítés, és az eseményre Magyarországon fog sor kerülni - mondta a külügyi és határon túli magyarok bizottságának rendkívüli, zárt ülése után hétfőn a külügyminiszter.