Zentai Péter
Zentai Péter
Tetszett a cikk?

A londoni székhelyű befektetési bank és globális agytröszt, a Standard Chartered vezető közgazdája, Natalia Lechmanova a hvg.hu-nak adott interjújában állítja, hogy a következő húsz esztendő a világgazdaság aranykora lesz. Persze nem mindenütt egyformán. Nekünk, magyaroknak mindenképpen jók az esélyeink, hogy profitáljunk a rendkívüli fellendülésből, de ehhez a szakértő szerint módosítani kellene a beindított gazdaságpolitikán.

Zentai Péter: Figyelem a gazdasági jóslatokat. Tavalyelőtt minden közgazdász majdhogynem a világ végét jelezte a következő évekre. Miután kiderült, nem lesz a közeljövőben világvége, sőt, feltűnően gyors a kilábalás a pénzügyi válságból, a borúlátók hirtelen derűlátókká lettek. Önök egyenesen azt sugallják, hogy hamarosan itt a Kánaán.

Natalia Lechmanova: A nevemmel is fémjelzett elemzés a szuperciklus eljöveteléről nem most, hanem az ezredfordulón készült. Kitartottunk vélt igazunk mellett a 2001. szeptember 11-ét követő gazdasági krízis idején éppúgy, mint a 2008-2009-es pénzügyi világválság ideje alatt is.

Z. P.: Szuperciklus. Jól hangzik. Mit jelent?

N. L.: Azt, hogy a következő húsz évben gyakorlatilag korábban soha nem tapasztalt prosperitás jellemzi a világgazdaságot. Konkrétabban: globálisan átlagosan majdnem négy százalékos növekedést produkálnak a Föld országai. Az önöket közvetlenül érintő térség, az Európai Unió 2,5, az Egyesült Államok – számításaink szerint – 2, 7, az Arab-öböl térsége 5, Latin-Amerika 6, Kína a legrosszabb esetben is évi 7, India pedig 9,3 százalékkal fog növekedni.

Z. P.: De mire alapozzák ezt? Ketyeg a népességbomba Indiában és Latin-Amerikában, Oroszországban vagy Japánban. Kelet-Európában közben fogy a lélekszám. Háborúk fenyegetnek az éhséglázadások és a féktelen, világméretű korrupció miatt. Európában fiatalok tízmillióit fenyegetheti a hosszú távú munkanélküliség. Sorolhatnánk.

N. L.: Ezek a problémák folyamatosak: az öregedés az egyik, a népességszám-robbanás a másik oldalon. Egy szóval sem állítjuk, hogy az előttünk álló húsz évben töretlen lehet a fejlődés. Ahogy az elmúlt tíz évben is háborúk, előre megjósolhatatlan terrorcselekmények gyötörték a világot. Ettől függetlenül állítjuk, hogy a trend felfelé ívelő, történelmileg kivételesen robusztus növekedés előtt állunk, pontosabban az ezredfordulón beindult a „világ”.

Z. P.: Mire alapozzák ezt? Kérdem még egyszer.

N. L.: Arra, ami Ázsiában és Latin-Amerikában történik. Egyelőre a fejlődő országok – Indiát, Kínát, Brazíliát is beleértve – a világ által megtermelt jövedelmek egyharmadát adják. Viszont – csak tavaly! – ezek az országok a globális növekedés kétharmadát produkálták. Ez a trend megállíthatatlan, visszafordíthatatlan. 2030-ban a jelenlegi helyzethez képest a gazdasági erő abszolút a most fejlődők kezében lesz. Az ő produkciójuk, az általuk megtermelt javak mennyisége és értéke messze felül fogja múlni a jelenleg vezető országokéit. A lényegi válasz az a kérdésére, hogy Németország, az Egyesült Államok növekedése – ahogy ez már egyértelműsödött az elmúlt másfél évben – teljes mértékben a kínai, indiai, latin-amerikai fejlődésnek lesz köszönhető. Az Egyesült Államokról már ma elmondható, hogy szinte Kína tulajdona, a kínaiak birtokolják az amerikai államkötvények meghatározó hányadát.

Z. P.: Amerika, Nyugat-Európa tehát Ázsia és Latin-Amerika „farvizein fog evezni”, mi, kis kelet-közép-európai országok pedig Nyugat-Európát, főként Németországot követjük.

N. L.: Pontosan így van, de hozzá kell tenni, hogy óriási versenyt kell vívniuk a következő években a kelet-közép-európaiaknak, hogy továbbra is rátapadhassanak Németországra. Maximálisan ki kell aknázniuk a magasan képzett és okos munkaerejükből származó előnyöket, nyitottnak kell lenniük a külföldi tőkebefektetések előtt és nem engedhetnek meg maguknak gazdaságpolitikai baklövéseket.

Z. P.: Például?

N. L.: Nézze, nyíltan megmondom, hogy a nemzetközi befektetői közegben kimondottan romlott Magyarország megítélése. A fő ügyfeleinknek, az ázsiai nagybefektetőknek pillanatnyilag nem is ajánljuk Magyarországot, hiszen Magyarország középtávú minősítésén tovább fognak rontani az erre szakosodott ügynökségek. Hacsak nem változik meg ez a gazdaságpolitika. Magyarországot kiszámítható közegként ismertük meg, most viszont kénytelenek voltunk a kiszámíthatatlan közeg kategóriába átsorolni. A fő probléma a mi szempontunkból a nagy bankokra és a telekommunikációs cégekre kirótt aránytalanul magas, homályos időhosszra érvényesített különadók politikája. Ugyanis ezek az adók inflációt fognak előidézni.

Z. P.: Azt meglátjuk. De ettől függetlenül fel tudunk azért szállni a német vonatra. Nemde?

N. L.: Ha bizonyosságot, kiszámíthatóságot teremtenek, akkor mindenképpen, sőt, a versenyképességüket növeli, hogy szabad az árfolyam-politikájuk, nem köti meg kezüket az Európai Központi Bank.

Z. P.: Az a jó tehát, ha nem vezetjük be az eurót? Akkor inkább részesei, haszonélvezői lehetünk a szuperciklusnak, mint ha euróország lennénk?

N. L.: Magukat egyelőre – szerintem hosszú ideig – „ nem fenyegeti”, hogy be kell vezetniük az eurót, bár Magyarország sajátságos adóssághelyzete szempontjából nagyobb biztonságot jelentene a csatlakozás. Viszont szigorúan a versenyképesség, a külföldi tőke vonzásának szemszögéből nézve a dolgokat, jól jöhet önöknek, hogy a forinttal szabadon rendelkeznek. Csakhogy éppen a versenyképesség növelése érdekében kell módosítani a gazdaságpolitikán. Bennünket és azokat, akiknek tanácsokat adunk, nem az érdekel, hogy idén és jövőre tartani fogják-e vagy sem a hiánycélokat, hanem az, hogy történnek-e valós strukturális reformok, amelyek biztonságos keretet nyújtanak az új beruházásokhoz.

Z. P.: A szavain töprengjenek a gazdaságpolitikusok, a közgazdászok minálunk. Az azért nem hagy nyugodni, hogy ha Kína, India és a többi, egyelőre fejlődő ország veszi át a világban a gazdasági irányítást, ha a várt robusztus globális növekedés nekik lesz köszönhető, akkor politikai, katonai hatalmat is követelhetnek maguknak. Az azért nem lesz egy veszélytelen helyzet.

N. L.: Nézze, én csak Kínát ismerem közelről. Nincsenek Nyugaton sem annyira pragmatikus vezetők, mint amilyenek ott. Ahogy a németek sem éltek vissza az elmúlt évtizedekben gazdasági nagyhatalommá válásukkal, ugyanezt a mintát fogja követni Kína és India is. Ez a mi meggyőződésünk.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!