Minden szinten lehet cigányozni, zsidózni, lehet gúnyos megjegyzéssel illetni színházat és színészt, lehet ezen tovább élcelődni, hiszen jól odamondták a buziknak. Lehet a pedagógusokat hasonlattal a „konyakozó”, lelketlen kategóriába tenni, aki többet akar, mint amit érdemel. Hosszasan lehetne folytatni a sort.
Az egyiptomi és szíriai események fenyegetően mutatják a teljes destabilizáció lehetőségét. Ez főleg Európa számára jár súlyos következményekkel. De ma még azt sem tudni, hogy milyen kimenetelt támogassanak az európai politikusok.
A szombathelyi karnevál szétverése kezdésnek nem rossz, Gergényi Péter is megnyalná mind a tíz leesett azonosító jelvényét.
Az Amnesty International a 15 éves rémuralom halottjaira és megkínzottjaira emlékezik. Második rész.
A közösségi média, a lázas esti lájkolászás, a trollkodás és a kommentelés, az elgondolkozás utáni posztolás azt az érzetet kelti, hogy valami történt, hogy valamit csináltunk, tehát vissza lehet süppedni a karosszékbe. De nem.
Egy magyar parlamenti párt, amelyik kiállt a gyerekek elgázosítói mellett.
Traian Băsescu leckét adott a román-magyar viszony igazi természetéből azoknak – így Tőkés Lászlónak is –, akik legendát költöttek a román államelnök és a magyar miniszterelnök barátságából. Egyébként ez a viszony nem nyáron romlott el, hanem már jóideje nő a feszültség, többek közt azért is, mert hosszú évek óta nincsen igazi párbeszéd a kormányok között, és a helyzet csak romlani fog, amikor Erdélyben elszabadul a szavazatszerző őrjöngés. Pedig ha Magyarország a szomszédos országok magyar közösségeit szülőföldjükön meg akarja tartani, és ebben európai segítségre számít, minden bizonnyal nem engedheti meg magának, hogy az említett szomszédok nála „európaibbak” legyenek.
Amerikai, német és francia publicisták a Nyugat apátiájáról és közel-keleti csődjéről, az amerikai elnök cselekvésképtelenségéről, az ENSZ lehetőségeiről.
Semmi olyasmi nem történt, amit az elmúlt hónapokban nem lehetett pontosan előre látni. Bajnai Gordon 2012-ben a nevét adta a tartalmatlan és színvonaltalan összefogás-giccshez, sőt főszerepet vállalt a népszínműben. Pártja, amely semmiben nem különbözik a legrosszabb MSZP-s és chartás hagyományoktól, most erre megy rá. Pedig lett volna, és még ma is lenne megoldás, ha a felek komolyan gondolnák. De persze nem gondolják komolyan.
Magyarul töltöttem ki egy hivatalos szlovák állami űrlapot. Nemcsak háború, még diplomáciai botrány sem tört ki az ügyből. Pedig közém is lövethettek volna.
Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az ügyben ennyi volt. Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbsétálni. Pedig ép erkölcsi érzékű országban az igazi ügynek, a teljes háttér alapos felderítésének, a társadalmi szembenézésnek még csak most kellene kezdődnie.
Drága szélsőjobber polgártársaink, akik az "aberráltak" kiirtására szólítotok fel a közösségi oldalakon, ti nem annyira a provokációt gyűlölitek Alföldiben, hanem a független elme tehetségét. A jó hír az, hogy eljött a ti időtök.
Ha majd a kordonokat is kordonokkal veszik körül, akkor Pistának jó lesz.
A román Adevarul blogrovatában a szocialistákat és európai stratégiájukat okolja a Jobbik körül szított magyar-román vitáért Cristian Preda néppárti európai parlamenti képviselő. Mircea Geoana volt román külügyminiszter szerint pedig Tőkés László gyanús körülmények között szerzett szavazatokat EP-mandátuma megszerzéséhez.
A hiba a rendszerben van, nem dr. Karas Monika médiaelnök asszonyban. A médiahatóság vezetőjének be kell tartania a rémséges „médiatörvény” és „médiaalkotmány” szörnyű előírásait. Akkor lesz szólásszabadság és sajtószabadság Magyarországon, ha a „médiatörvény”, a „médiaalkotmány” és a „médiahatóság” nem lesz több, mint feszélyező, rossz emlék.
A hosszú hétvégén a baloldali rendszerkritikusok is bölcselkedtek. Abban se volt köszönet.
Tóta W. Árpád a Szigetközből Budapestre utazik, de sajnos nem talál nyitva tartó trafikot. Sem útközben, sem a fővárosban az ünnepi forgatagot kerülgetve. Közben Lázár Jánosra gondol, meg arra, hogy mennyivel szívesebben adná a kalandozás során vásárolt metrójegyek árát egy alapítványnak, amely azzal foglalkozik, hogy pokollá teszi Lázár János életét. Alföldi Róbert István, a király-feldolgozása után itt a Tóta-féle Odüsszeia.
Augusztus 20. alkalmából a miniszterelnök a magyar múltat költötte át.
