Az a gazdaságpolitika, melynek eredményeként olyan tartós forintgyengülés következik be, és ezáltal úgy nő történelmi csúcsára az államadósság, hogy az nemhogy kedvezőbb jövedelmi helyzetbe hozná a lakosságot, de elértékteleníti a forintalapú megtakarításait, miközben megsokszorozza devizaadóssága értékét, semmilyen racionális indokkal nem magyarázható.
Lehet, hogy a libertariánus Ron Paul végül is független jelöltként fog indulni az elnökválasztásokon.
Ha egyet is értünk Michael Oakeshottal abban, hogy a kormányzás célja a felszínen maradás, mivel sem kikötő, sem úticél nincs; azért a haladás mégis haladás, a szelek, az áramlatok, a természeti erők kihasználása, s nem leküzdése. Sok igazság van tehát abban, hogy Magyarországon már nagyon is ideje volt a sodródás és a zavarosban halászás közéleti kultúrájának véget vetni. De az öncélú akarás semmivel sem jobb. Kudarcra van ítélve.
Ez a félbeharapott sonkás szendvics azt jelképezi, ami a másfél éve regnáló nemzeti együttizének a leglényege: a ká-európai pitiánerséggel árukapcsolt hazugságot. Erre épül az egész rendszerük.
Jövő év első napján hatályba lép az új magyar alkotmány, illetve az a számos kétharmados törvény, amelyeket az év utolsó napjaiban fogad el a parlament az ellenzék parlamenten belüli és kívüli tiltakozása, valamint a nyugati világ összes komolyan vehető hatalmától érkező hivatalos aggályok ellenére. Érdemes röviden átgondolni, mi ezeknek a valódi célja, és reálisan mit érthet el vele a kormány.
Különleges időpontban jelent meg Magyarországon Steve Crawshaw és John Jackson Civil bátorság című könyve, amelyhez a közelmúltban elhunyt cseh államférfi, Václav Havel írt előszót. A HVG Könyvek kiadásában, az Amnesty International Magyarország közreműködésével napvilágot látott mű elsősorban módszertani segédeszköz civil ellenállók és a hatalom törvénytelen lépései ellen erőszakmentes, de szintén törvénytelen eszközöket igénybe vevő hétköznapi hősök számára – különösen praktikus olvasmány 2011 végének Magyarországán.
2012 első negyedében Görögország ki fog hullni az euró-övezetből. De a német-francia „duális állam” alapzatán nyugvó – most már a politikai unió irányába is egyértelműen elmozduló – szűkebb pénzügyi unió meg fog maradni, ha törik, ha szakad.
Orbán Viktoron kívül is van élet a Fideszben, és esetleg mégiscsak akad, akinek fontosabb az állam fizetőképességének megőrzése. A kérdés, hogy az EU és az IMF hajlandó lesz-e még visszaülni bárkivel is tárgyalni.
Elek István szerint a Fidesz bukása után csak a hazai politikai erők széles együttműködése jelenthet kiutat a magyar politikai rendszer válságából. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a Fidesz se nem képes, se nem méltó arra, hogy demokratikus erők együttműködjenek vele, ezért agyrémnek tartja Eleknek a Fidesszel kötendő nagykoalícióra vonatkozó elképzelését.
"Sosem éreztem magam harcosnak. Ellenkezőleg, olyan ember vagyok, aki a harmóniát, a komfortot szereti, aki gyűlöli az összeütközést és a feszültséget. Persze az események menete, a kortársi történelem a hazámban és az alkatom végül arra kényszerítettek, hogy szembeszálljak a rendszerrel.” Így beszélt magáról Václav Havel 1985-ben Budapesten. Kőszeg Ferenc búcsúja a bársonyos forradalom hősétől.
Kell-e védenünk a nemzeti függetlenséget akkor, amikor a népszuverenitást lerombolták, a szabadságjogokat relativizálták? Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar demokrácia és jogállam halott, Orbán ellenfelei mégsem tennék jól, ha Brüsszel szövetségeseiként járnának el.
Amíg nincs teljesen veszve minden (márpedig nincsen), addig, sajna, ki kell várnunk a sorunkat, és le kell szavaznunk a jelenlegi hatalmat, hacsak nem akarunk Tahrir téri viszonyokat. És ne akarjunk.
Ha az LMP és a szocialisták nem akarnak asszisztálni egy funkcióját vesztett „többpárti országgyűlés” látszatának fenntartásához, képviselőiknek a házszabály-módosítás elfogadása pillanatától nem szabad részt venniük a „parlamenti” munkában, az Országgyűlés funkciója ugyanis 2012-től érdemben nem fog különbözni az 1990 előtti pártállami parlamentétől. Magyarországon Nemzeti Együttműködés Rendszere néven valójában pártállam épül – a potenciális külföldi hitelezők megtévesztésére néhány demokratikus díszlet meghagyásával. Az ellenzéknek semmi oka rá, hogy mindehhez a nevét adja.
Most az északi, a déli és a keleti periféria sorsa is attól függ, hogy – a tágabb EU-n belül – végre intézményes formában is megszülethet-e az a bizonyos Kerneuropa, amelyet Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Karl Lamersszel közösen írt 1994-es „papír”-jában már pontosan körvonalazott.
Ellopnak újabb 48 milliárdot. A jegybankot meg azért olvasztják egybe a pénzügyi felügyelettel, hogy egy újabb kontrollinstanciát iktassanak ki a nemzeti együttműködés rendszeréből. Seres László írása.
A K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda összegyűjtötte az év nagyobb visszhangot kiváltó, közpénzekkel kapcsolatos ügyeit. Szemben a hivatalos elszámoltatás némileg nehezen követhető menetrendjével, a K-Monitor az év során nyilvánosságra került ügyeket közül azokra koncentrált, amelyeket kitüntetett közfigyelem övezett.
Komolyan vehető hazai ellenzék híján még a nyugati országok és az IMF diplomáciai nyomásgyakorlása is kevés lehet ahhoz, hogy Magyarország visszaforduljon az elszigetelődés felé vezető útról - véli Deák András, a komment.hu egyik szerzője.
Az euróválságból lassan minden érintett levonja azokat a – közhelyes, ámde mélyen neoliberális – tanulságokat, melyek szerint érdemes nem többet költeni, mint amennyink van; szigorú fiskális fegyelemre van szükség; nincs ingyenebéd. Ugyanilyen tanulság azonban az is, hogy az Európai Uniónak le kell számolnia összkormányzati ambícióival.
Az elmúlt bő másfél év kétharmados önkényeskedése, akarnoksága által előidézett kiábrándulást, az alkotmányos, jogállami, gazdasági, társadalmi romlást, kulturális leépülést, valamint a cseppet sem biztató európai és globális fejleményeket látva a realista forgatókönyv csak a hazai válság mélyülésével számolhat a következő években.
Az iskola sajátos világ, részben kényszerű közösség, amelyet kölcsönös függőségi viszonyok jellemeznek. Politikai kényszereknek, „ajánlatoknak” itt nincs helyük, sem nyílt, sem bújtatott formában – az Alaptörvény mégis becsempészi őket.