A sonkás szendvics-szindróma
Ez a félbeharapott sonkás szendvics azt jelképezi, ami a másfél éve regnáló nemzeti együttizének a leglényege: a ká-európai pitiánerséggel árukapcsolt hazugságot. Erre épül az egész rendszerük.
Ez a félbeharapott sonkás szendvics azt jelképezi, ami a másfél éve regnáló nemzeti együttizének a leglényege: a ká-európai pitiánerséggel árukapcsolt hazugságot. Erre épül az egész rendszerük.
Különleges időpontban jelent meg Magyarországon Steve Crawshaw és John Jackson Civil bátorság című könyve, amelyhez a közelmúltban elhunyt cseh államférfi, Václav Havel írt előszót. A HVG Könyvek kiadásában, az Amnesty International Magyarország közreműködésével napvilágot látott mű elsősorban módszertani segédeszköz civil ellenállók és a hatalom törvénytelen lépései ellen erőszakmentes, de szintén törvénytelen eszközöket igénybe vevő hétköznapi hősök számára – különösen praktikus olvasmány 2011 végének Magyarországán.
2012 első negyedében Görögország ki fog hullni az euró-övezetből. De a német-francia „duális állam” alapzatán nyugvó – most már a politikai unió irányába is egyértelműen elmozduló – szűkebb pénzügyi unió meg fog maradni, ha törik, ha szakad.
Orbán Viktoron kívül is van élet a Fideszben, és esetleg mégiscsak akad, akinek fontosabb az állam fizetőképességének megőrzése. A kérdés, hogy az EU és az IMF hajlandó lesz-e még visszaülni bárkivel is tárgyalni.
Elek István szerint a Fidesz bukása után csak a hazai politikai erők széles együttműködése jelenthet kiutat a magyar politikai rendszer válságából. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a Fidesz se nem képes, se nem méltó arra, hogy demokratikus erők együttműködjenek vele, ezért agyrémnek tartja Eleknek a Fidesszel kötendő nagykoalícióra vonatkozó elképzelését.
Kell-e védenünk a nemzeti függetlenséget akkor, amikor a népszuverenitást lerombolták, a szabadságjogokat relativizálták? Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar demokrácia és jogállam halott, Orbán ellenfelei mégsem tennék jól, ha Brüsszel szövetségeseiként járnának el.
Amíg nincs teljesen veszve minden (márpedig nincsen), addig, sajna, ki kell várnunk a sorunkat, és le kell szavaznunk a jelenlegi hatalmat, hacsak nem akarunk Tahrir téri viszonyokat. És ne akarjunk.
Ha az LMP és a szocialisták nem akarnak asszisztálni egy funkcióját vesztett „többpárti országgyűlés” látszatának fenntartásához, képviselőiknek a házszabály-módosítás elfogadása pillanatától nem szabad részt venniük a „parlamenti” munkában, az Országgyűlés funkciója ugyanis 2012-től érdemben nem fog különbözni az 1990 előtti pártállami parlamentétől. Magyarországon Nemzeti Együttműködés Rendszere néven valójában pártállam épül – a potenciális külföldi hitelezők megtévesztésére néhány demokratikus díszlet meghagyásával. Az ellenzéknek semmi oka rá, hogy mindehhez a nevét adja.
Most az északi, a déli és a keleti periféria sorsa is attól függ, hogy – a tágabb EU-n belül – végre intézményes formában is megszülethet-e az a bizonyos Kerneuropa, amelyet Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Karl Lamersszel közösen írt 1994-es „papír”-jában már pontosan körvonalazott.
Komolyan vehető hazai ellenzék híján még a nyugati országok és az IMF diplomáciai nyomásgyakorlása is kevés lehet ahhoz, hogy Magyarország visszaforduljon az elszigetelődés felé vezető útról - véli Deák András, a komment.hu egyik szerzője.
Az elmúlt bő másfél év kétharmados önkényeskedése, akarnoksága által előidézett kiábrándulást, az alkotmányos, jogállami, gazdasági, társadalmi romlást, kulturális leépülést, valamint a cseppet sem biztató európai és globális fejleményeket látva a realista forgatókönyv csak a hazai válság mélyülésével számolhat a következő években.
Az iskola sajátos világ, részben kényszerű közösség, amelyet kölcsönös függőségi viszonyok jellemeznek. Politikai kényszereknek, „ajánlatoknak” itt nincs helyük, sem nyílt, sem bújtatott formában – az Alaptörvény mégis becsempészi őket.
Kövér doktor közbelépett, és Pintér Sándor nagykaliberű stukkeréből kivette a töltényt. A történet Magyarországon játszódik, a nem is oly távoli múltban. NIBEK to the future.
Jövő év első napján hatályba lép az új magyar alkotmány, illetve az a számos kétharmados törvény, amelyeket az év utolsó napjaiban fogad el a parlament az ellenzék parlamenten belüli és kívüli tiltakozása, valamint a nyugati világ összes komolyan vehető hatalmától érkező hivatalos aggályok ellenére. Érdemes röviden átgondolni, mi ezeknek a valódi célja, és reálisan mit érthet el vele a kormány.
"Sosem éreztem magam harcosnak. Ellenkezőleg, olyan ember vagyok, aki a harmóniát, a komfortot szereti, aki gyűlöli az összeütközést és a feszültséget. Persze az események menete, a kortársi történelem a hazámban és az alkatom végül arra kényszerítettek, hogy szembeszálljak a rendszerrel.” Így beszélt magáról Václav Havel 1985-ben Budapesten. Kőszeg Ferenc búcsúja a bársonyos forradalom hősétől.
Ellopnak újabb 48 milliárdot. A jegybankot meg azért olvasztják egybe a pénzügyi felügyelettel, hogy egy újabb kontrollinstanciát iktassanak ki a nemzeti együttműködés rendszeréből. Seres László írása.
A K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda összegyűjtötte az év nagyobb visszhangot kiváltó, közpénzekkel kapcsolatos ügyeit. Szemben a hivatalos elszámoltatás némileg nehezen követhető menetrendjével, a K-Monitor az év során nyilvánosságra került ügyeket közül azokra koncentrált, amelyeket kitüntetett közfigyelem övezett.
Az euróválságból lassan minden érintett levonja azokat a – közhelyes, ámde mélyen neoliberális – tanulságokat, melyek szerint érdemes nem többet költeni, mint amennyink van; szigorú fiskális fegyelemre van szükség; nincs ingyenebéd. Ugyanilyen tanulság azonban az is, hogy az Európai Uniónak le kell számolnia összkormányzati ambícióival.
Hajléktalankérdésben erős éven vagyunk túl. Bár az sejteni lehetett, hogy a választásokat követően lesznek változások, egy csomó lépést nem lehetett megjósolni. És még messze nincs vége, a nagyja csak most kezdődik, vagy mielőtt elkezdődne, véget is ér. De menjünk szépen sorban.
Történetek Unortodoxiából, avagy ezek tényleg le fogják kapcsolni a villanyt.