Presser Gábor, alig hogy megérkezett Amerikából, másnap beült a Megasztár zsürijébe. Nem kellett volna! Ahogy Eszenyi Enikőnek sem. Szakmájuk emblematikus figurájaként, elismert művészemberként olyasmihez adják a nevüket, az arcukat, a hitelüket, ami „ciki”.
Május harmadikán, alig egy héttel az országgyűlési választások második fordulója után hozták nyilvánosságra a Sólyom László köztársasági elnök újraválasztása érdekében írt levelet, melyet először tizenegy értelmiségi, közéleti személyiség írt alá, köztük Tölgyessy Péter. Az Élőlánc egyesület, illetve Lányi András kezdeményezte felhíváshoz máris kétezren csatlakoztak, és számuk állandóan növekszik. Az aláírók szerint Sólyom személye garancia, hogy továbbra is szuverén személyiség tölti be az államfői posztot.
Nem kellett hozzá több öt évnél, hogy a posztszovjet térség színes forradalmai megmérettessenek és könnyűnek találtassanak. Az ottani rendszerváltásokban – a lengyelekhez, csehekhez vagy épp magyarokhoz hasonlóan – hívő milliók most megrendülten látják, miként őrli fel a társadalmi és a nemzeti felemelkedéshez fűzött minden eddigi reményüket a belső felkészületlenség, a megosztottság, valamint Moszkva igyekezete, hogy ismét befolyása alá vonja őket.
Azért szólaltam meg ebben a vitában, mert elképesztőnek tartom, hogy a szabadon zsidózó és cigányozó, a nők szerepét durván korlátozó világunk ismeretében egyáltalán fölmerüljön valakiben az, hogy az igazi veszély a „politikai korrektség” amerikai áfiuma lenne. Örülök, hogy már nem egy, hanem két vitapartnerem van, azaz hogy Papp László Tamás után bekapcsolódott a disputába Németh György is – írja válaszcikkében Cseresnyési László, a japán Shikoku Gakuin Egyetem oktatója.
A palesztin menekültügy – a kurdoké mellett – a mai Közel-Kelet egyik legégetőbb problémája, s mediatizáltságával, valamint a zsidó-arab konfliktusban betöltött megkerülhetetlen szerepével talán a leginkább a világ érdeklődését és figyelmét felkeltő etnikai-kisebbségi probléma.
Önmagában az, hogy a jegybank és a kormányzat relációjában vita, nézetkülönbség, értékütközés van, nem tragédia. Az MNB-elnök esetleges idő előtti távozásától sem dől össze a világ. Ha ez a sportszerűség keretein belül marad, ha bölcs, középutas önmérsékletet tanúsít mindkét oldal. A jegybank nem lehet pénzügyi elefántcsonttorony, de a mindenkori kormány segédhivatala, üzenőfüzete, szócsöve sem. Ahogy az ellenzék trónkövetelő hatalmi bástyájává se szabad válnia. Elsősorban nem az a lényeg, ki vezeti az MNB-t, hanem az, hogy érvényre jutnak-e a fenti alapelvek.
A statisztikák elárulják, hogy Magyarországon – lakóhelytől, foglalkoztatottsági rátától, gazdasági világválságtól függetlenül – nagy mennyiségben szednek az emberek hangulatjavítót és még több szorongáscsökkentőt. Ám pusztán a makrogazdasági adatok jobbra fordulásától nem várhatjuk a helyzet látványos javulását - mutat rá Jeskó József a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Horváth Csaba szerint 2013-tól ingyen utazhatnak a budapestiek a metrón, villamoson, autóbuszon – ezt május 1-én ígérte, mint jó hírt, aminek a feltétele, ha nem is mondta ki kerek-perec, hogy őt, az MSZP jelöltjét válasszák az ősszel főpolgármesternek. Helyben vagyunk: a szocialisták ismét osztogatnának a semmiből.
A Fidesz április 15-ei közleményében leszögezte, hogy amíg a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezése érdekében megállapodás nem születik, addig a következő kormány fenntartja a kilakoltatási moratóriumot. Aki túlköltekezte magát, időt nyert tehát. A szociális lakásokban lakók helyzetéről viszont kevés szó esik, pedig ők is úsznak az adósságban, csak nem vettek fel milliós hiteleket.
Választás után, kormányzás előtt címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést kedden a Terror Házában. A Jobbik mellett az LMP is ekézés tárgya lett, és részletesen elemezték a fiatalok poltikai orientációjának hátterét is.
Folytatódik a hónapok óta tartó, ádáz kerekasztal-vitát és sajtópolémiát generáló, az olvasói hozzászólások szintjére is átgyűrűző érvütköztetés a politikai korrektségről. Az alábbiakban Papp László Tamás és Németh György válaszol a píszí-védő Cseresnyési László egyetemi oktató írására.
A piacon eddig csupán "hagyományos" jobb- és baloldali árukat kínáltak, és - bár az eladókról többször kiderült, hogy romlott, vagy legalábbis lejárt szavatosságú a portékájuk - a közönség jobb híján, illetve megszokásból megelégedett velük. Most viszont feltűnt valaki a standon, aki friss, romlatlan árut rakott ki az asztalra. Ez az LMP - véli Hargitai Miklós.
Magyarország tovább sodródik, lemaradva az európai főáramlattól, és a sodródáshoz még válságra sincs szüksége, állítják a Válságban és válság nélkül – a gazdaságpolitika rétegei címmel most megjelent tanulmánykötet szerzői: Csaba László, Győrffy Dóra, Muraközy László (szerkesztő) és Török Ádám. A kötetet a minap mutatták be a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon. A szerzők közül Csaba László betegsége miatt távol maradt.
