"Az egyetlen közös téma a cigányozás"

A közbeszéd része lett a teljesen nyílt rasszista beszéd, de ennek előnye is van. Többek közt ez hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az anBlokk közéleti-tudományos folyóirat negyedik, a cigánykérdéssel foglalkozó, Cigányozás címmel megjelent számának megjelenése apropóján tartottak hétfő este a budapesti Kossuth Klubban. Lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a vita során a „roma” szónál sokkal többször hangzott el a „cigány” – nem véletlenül.



A Sólyom végveszélyben – amerikai film után magyar valóság

A Fidesz szemlátomást most teszteli a narancsuralom határait. Meddig mehet el a társadalom, illetve azon belül a politikatudatos véleményközösségek önsorsrontó provokálása nélkül? Hogy ténylegesen meddig tágíthatja önnön mozgásterét, az pártpiaci riválisaitól is függ. Minél hamarabb ébresztik rá a Fideszt, hogy az elsöprő létszámtöbbséggel történő visszaélés, amellett, hogy etikátlan, immorális, demokráciagyengítő, még kontraproduktív is, annál jobb.


Haldokló Alkotmány

Nem lenne szerencsés temetni a rendszerváltás alkotmányát, de több jel mutat arra, hogy a kétharmados többségű Fidesz-KDNP szövetség nem csupán új alkotmány megírását tűzte ki célul, hanem a mostani ellehetetlenítését. Utóbbival kapcsolatban a kérdés csak az, hogy mi vezet nagyobb problémákhoz: ha a mostani alkotmány hatályban marad, vagy ha „egyszemélyben” írja újjá a Fidesz-KDNP?


A sebesült demokrácia főként arra veszélyes, aki megsebzi

Orbán Viktor nem akarja (és nem is tudja) megölni a demokráciát. A Fideszt diktatúrával, pártállammal hírbe hozók csupán az előítéleteiknek megfelelő politikai sci-fi-horror fantáziáikat teszik közkinccsé. Az viszont nagyon is célja lehet a Fidesznek, hogy némi vércsapolással legyengítse, céljaihoz hozzáidomítsa a jogállamot. Csakhogy ez által az ország nem feltétlenül kezes, inkább veszélyes lesz számára. A kétharmad révén tabukat feszegető Fidesz leigázni nem, csak a kiszámíthatatlan válaszreakcióig űzni, provokálni tudja az országot.


Hogyan csináljunk Svájcból Szomáliát?

Egy puccs – az is meglehet, forradalom, hisz e fogalmat a politikusok mostanság olyannyira elszerették –, széthulló hadsereg és állami bürokrácia, no meg egy etnikai háború a láthatáron. Mindez másfél év forradalmian gyors hozadéka a Sztálin által létrehozott, Kazahsztán területéből kihasított Kirgizisztánban - a kirgizek valójában kazahok -, ahol sokáig semmi sem utalt az események elfajulására.


Ungváry Krisztián: Mennyiben hasonló Kiss és Biszku védekezése?

A levéltári iratok titkosításának feloldására alakult „ügynökbizottság” tagjaként Ungváry Krisztián történész a Kiss László alkotmánybíróval való pereskedésében a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az érvényben lévő jogszabályok mennyire hátráltatják a pártállami diktatúra működésének megismertetését. Ungváryt két és félmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Legfelsőbb Bíróság. A pénz előteremtését célzó akciót a Facebookon kezdeményezte Váczi Imre, a Biszku-film levetítése előtt pár nappal. Kiss, az egykori egyetemi párttitkár ugyanazzal a logikával érvelt a törvény előtt, mint a közélettől régen visszavonult Biszku Béla, a korai Kádár-korszak véreskezűnek tartott belügyminisztere: csak véleményének adott hangot, amit a hatóságoknak nem volt kötelező megfogadniuk.


Fidesz kétarcúság: győz vagy alulmarad a józan ész?

Szimbolikus, irracionális nacionalizmus, (néhány szépséghibával) pragmatikus konzervatív-liberális gazdasági fordulat. Ez a kettősség jellemzi a Fidesz politikáját a kormányalakítás, illetve a hiánycél-emelésnek kijózanítóan gátat szabó forintsokk óta. Az előbbi afféle zárt, pártos „törzsi mitológia”, az utóbbi haszonelvű, nyitott a gazdasági realitásokra. Melyik lesz erősebb? Nem tudni. De ha egyik sem kerekedik a másik fölé, egyensúlyt találni akkor is kell köztük. Mint azt tengerentúli párhuzam is bizonyítja.


Ortutay Gyula, a helyezkedés nagymestere

Ortutay Gyula halála után harminckét évvel három, terjedelmes kötettel lepte meg a magyar olvasóközönséget. Fia, a szobrász Tamás közreműködésével napvilágra került gondosan titkolt naplója, melyet az Alexandra kiadó jelentetett meg. A 1938-től 1977-ig vezetett napló legalább olyan ellentmondásos, mint a személyiség, aki vezette. A szerző javára legyen mondva, hogy kendőzetlen őszinteséggel ír karriervágyáról, megalkuvásairól, nőügyeiről.


Kik veszik át a Szülőföld Alap forrásainak elosztását?

Az elmúlt két kormányzati ciklusban a Fidesz rendszeresen vádolta a kormányzatot a határon túli magyarok iránti érzéketlenséggel és a szakmaiság hiányával. Annak, hogy a területen végre gyökeres változások állhatnak be, immáron nem csupán a szlovákiai parlamenti választás adja bizonyítékát.


Tamás Ervin: "Lejárattuk magunkat, egymást, szikes a talaj"

A Pest Megyei Hírlapnál kezdte pályafutását, majd a Tükör nevű hetilapnál folytatta, aztán vidéki tudósítója, rovatvezető-helyettese, főmunkatársa az elmúlt rendszer elsőszámú pártlapjának. A rendszerváltás után Eötvös Pállal piaci alapokon nyugvó, minőségi napilap megteremtéséért áll ki. Tamás Ervin, az elmúlt 20 év egyik meghatározó újságírója, tavaly decemberben, főszerkesztő-helyettesként maga kérte nyugdíjazását. Szakmai karrierjéről, díjakról, a független újságírásról, hibáiról, a nyomtatott lapkiadás jövőjéről nyilatkozott a hvg.hu-nak.


A varsói gyors mint orákulum?

A magyar-lengyel politikai hasonlítgatás kedvelt publicisztikai, elemzői fordulat. Utólag sok párhuzamot lehet találni, de ugyanígy jelentős különbségeket is. Jóslásra éppen utóbbi miatt nem ajánlott, a kifejezés mégis rendre felbukkan ilyen kontextusban is - olvasható az Urbanlegends.hu blogon.


Film Biszku Béláról, avagy egy gyilkos anatómiája

A forradalom utáni megtorlás egyik vezéralakjáról, Biszku Béláról szóló film készítőinek nagy érdeme, hogy invenciózus módszerrel szóra bírták a félrevonult és évtizedeken át hallgató politikust és bepillantást engednek egy hithű, mondhatnánk fanatikus kommunista lelkivilágába.


Aki belebújt Hagelmayer és Kovács Árpád kabátjába

Domokos László számvevőszék élére történő jelölése rossz hír. Rossz hír a pártatlan közszolgálat híveinek, valamint azoknak, akik az előző kormányok bűneit, etikai határsértéseit nem zsigerien pártos elfogultságból, hanem őszinte elvi alapon ítélték el. Mint ahogy azoknak is, akik reménykedtek: az új kabinet e téren is jobb lesz, a politikai hűséggel szemben a szakmai rátermettségnek enged teret


Török Gábor: a győztes mindent visz?

A hétfői napirend előtti felszólalásokban az LMP és az MSZP frakcióvezetője egyaránt hatalomkoncentrációval és az ellensúlyok tudatos gyengítésével vádolta a Fideszt. Kétségtelen, az első önkorlátozónak látszó lépések óta a kormányoldal elkezdte használni az erejét - írja Török Gábor a blogján.


Az egykulcsos adó az igazi forradalom

Nos, ez a forradalom, nem az, ami a szavazófülkékben történt. A beígért egykulcsos szja-rendszer ugyan nem része valamiféle koherens szabadpiaci csomagnak, úgyhogy az Orbán-féle 29 pontban laza posztmodern egymás mellettiségben sorjáznak a „neoliberális” és a nettó szocialista javaslatok, és mégis. Ha a Fidesz valóban elszánta magát a 16%-os adó magyarországi bevezetésére, akkor az azzal járó változás (kombinálva a társasági adó 10%-ra való csökkentésével) joggal tarthat igényt a „forradalmi” jelzőre.


Csizmadia Ervin: mi is valójában az MSZP?

Vajon követi-e az MSZP a nyugat-európai nagy vesztes baloldali pártok (pl. a Francia Szocialista Párt) sorsát, és hosszabb időre ellenzékbe kényszerül, avagy van-e a tarsolyában valami csodaszer saját megújítására? Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy véli, hogy a magyar baloldal az elmúlt húsz évben szervezetében és ideológiájában szenvedte el a legnagyobb vereséget, ezért előbb-utóbb valami teljesen újjal kell kirukkolnia.


Szanyi Tibor: Boldog lehet a magyar, hogy főzheti otthon rettenetes cefréjét

Bajnait modern Széchenyihez hasonlítja, dicséri Medgyessyt is, szavai szerint „a két Gyurcsány kormány alatt vesztettünk el mindent”. Vissza akarja hozni az MSZP-be az igazi baloldaliságot, ennek érdekében akár a választmányi elnökséget is elvállalná, a korábbi elnök Simon Gábor és a tisztségért állítólag induló Botka László ellenében. Interjú Szanyi Tiborral


Szlovákiai választás: Orbán Viktor elkalkulálta magát

A kettős állampolgárság ügyben Pozsonyba menesztett Martonyi János tüntetően mellőzni kényszerült Bugár Bélát. Felelőtlen és oktalan gesztus volt így megalázni a szlovákiai politikust, de ma már látni: mégiscsak hasznosaknak bizonyultak az efféle gesztusok a Híd-Most számára, elvégre ezek állítottak Bugár mellé sok olyan szlovákot, akiknek e téren alighanem rendben lehetnek politikai ösztöneik.


Mérséklődik a Jobbik hangvétele?

Egy demokrácia nem bánhat úgy demokratikusan megválasztott, ámbár szélsőséges ellenzékével, ahogy a fundamentalista (pl. iráni) rezsim bánik békés liberális ellenzékével. Ha mégis ezt teszi, elveszíti morális fölényét. Ráadásul úgy tűnik, a Jobbik retorikája, amióta képviselői benn ülnek a Parlamentben, gyakorlati megfontolásokból ugyan, de mérséklődött.