Vélemény | hvg.hu

Szökésben lévő bűnöző lett a Főtáv igazgatója?

A Hír TV Célpont műsorának legutóbbi adása körbejárta a fővárosi tulajdonban lévő Főtáv - állítása szerint - fölöttébb gyanús ügyleteit és nyilvánosságra hozta egy kőrözött bűnöző, Joó Tibor vallomását, aki rövid ideig állítólag igazgató is volt a cégnél, NBH-s kapcsolata révén. A Célpontban ismertetett interjú szerint nemcsak Hagyó Miklós követelt havi 50 milliós visszaosztást a Főtávtól, de fizetnie kellett NBH-s kapcsolatának, sőt, a Főtáv vezérigazgatójának is. A Célpont állításait az érintettek cáfolják, az NBH vizsgálódik..

Horvát Szocialista Párt, Fidesz Sváb, Lehet Más a Szerb Politika?

Komoly változásokat tervez a Fidesz az idén húszéves választási rendszeren. A felülvizsgálati szándék legitim, a változások többsége ésszerű, de nem árt tisztában lenni a dolog hátulütőivel sem Jönnek a pártok nemzetiségi szatellit-pártjai?

Rangos Katalin: egyelőre nem mondok le

Rangos Katalin, a Magyar Rádió Közalapítvány (MRK) kuratóriumának az MSZP által delegált elnöke tisztában van vele, hogy az 1996-os, sok tekintetben torzóra sikeredett médiatörvény által életre keltett testület napjai meg vannak számlálva. Egyelőre nem hajlandó lemondani tisztségéről, úgy véli, nem távozhat éppen most, amikor rádióelnök-választás előtt állnak.

Répássy Róbert: 200 fős Országgyűlés – milliárdos megtakarítás

A Fidesz-KDNP négy képviselője, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence által jegyzett, Az országgyűlési képviselők választásáról címet viselő törvénytervezet megtartaná az ötszázalékos küszöböt, 211 főben maximalizálná a képviselők számát, eltörölné a területi listákat és parlamenti képviseletet adna a nemzeti és etnikai kisebbségeknek. Ha az egyéni választókerületben a választópolgárok több mint fele érvényes szavazatot ad le, akkor – a szavazategyenlőség kevéssé valószínű esetét leszámítva – eredményes lenne az első forduló, tehát az elsőkörös győzelemnek nem lenne föltétele a győztes abszolút többsége.

A narancsszínű csatahajó elindult

Ellenzéket főként a szavai, kormánypártot elsősorban a tettei alapján lehet megítélni. A Fidesz politikusai bölcsen teszik, ha a kormány beiktatásáig is óvatosan bánnak a szavakkal: csak olyasmit érdemes mondaniuk, amit azután legalább részben teljesítenek majd. Ugyanis ezen túl bármely gesztusértékű ígéretük rögtön számon kérhető, alávethető a valóság tesztjének. Nem érdemes hát olyat bedobni, amit reálpolitikusként ők maguk sem gondolnak komolyan.

Róna Péter: Mire bevezetnénk az eurót, már nem lesz

Mire adoptálnánk az eurót, már a többieknél sem lesz – vélekedik Róna Péter közgazdász (68), aki élesen bírálja a Nemzeti Bank monetáris politikáját, ellenzi az adócsökkentést, és nincs hasra esve a multiktól. Róna Péter 1986-tól 1990-ig a Schroder bankház elnök-vezérigazgatója, 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója volt.

Vita Csizmadia Ervinnel: időszerű-e a „határolt forradalom”?

Csizmadia Ervin, Orbán Viktor „forradalma” címmel megjelent írásában, abból kiindulva, hogy a Fidesz elnöke a kétharmados eredmény ismeretében „a szavazófülkék forradalmáról”, és a „forradalmi parlament” által megvalósítandó Nemzeti Együttműködés Rendszeréről beszélt, Bibó István szellemét idézve, felveti a hatalomkorlátozás és a garanciateremtés szükségességét. Ám Bibó „korlátozott forradalom” elképzelése már 1945-47-ben is illúzió volt, mely 1989-90-ben, mikor megvalósították, eleve idejét múlta. Egyébként is, demokráciában a legitimitás és az alkotmányosság megfelelő garancia a túlhatalommal szemben.

Az MSZP az MDF nyomdokában

Mesterházy Attila már bevonult a történelembe. Aligha lesz olyan Magyarország legújabb kori történelméről szóló átfogó könyv, amelyből kimaradna az a kép, amelyen a szélsőjobbal lepaktáló MSZP frakcióvezetője Vona Gábor asztalához lép és kezet nyújt a Jobbik-vezérnek.

Hoffmann Rózsa: Az iskolának nevelni is kell

Az oktatás gondjairól és a tervezett változtatásokról beszélt Hoffmann Rózsa a polgári köröknek, civil szerveződéseknek fedelet nyújtó Polgárok Házában. A napokban ott mutatták be a Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő „Magyarnak lenni” sorozat legújabb, Jövőnk a tét címet viselő kötetét. Ennek interjúalanya a kereszténydemokrata képviselőnő, aki minden bizonnyal az oktatási ügyek államtitkára lesz az új kormányban.

Orbán Viktor „forradalma”

Sokak számára meghökkentő, hogy a Fidesz a „szavazófülkék forradalmáról vagy „forradalmi parlamentről” beszél. A Fidesz újsütetű beszédmódja valójában arra irányul, hogy nyelvileg is birtokba vegye a politikai teret. A párt nem kevesebbet tűz maga elé, mint hogy lezárja az „ideiglenesség” korát és megnyissa a „véglegességét”. De nem túlságosan nagyigényű vállalkozás-e ez?

Orbán újabb selyemzsinórja Simornak

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Orbán Viktor ismét elküldte a selyemzsinórt Simor Andrásnak: „…egyelőre azt várjuk, hogy a Nemzeti Bank elnöke ahelyett, hogy súlyos károkat okozna Magyarországnak, az ország érdekében maga oldja meg a kialakult helyzetet.” A leendő miniszterelnök szerint a nemzeti együttműködés rendszerével új politikai rendszer születik, amely a „baloldali oligarchák” megdöntött rendszere helyébe lép.

Színvallás a Parlamentben

A parlamenti nyitónap ünnepélyességét elhomályosíthatja a Jobbik frakcióvezetőjének mellényével összefüggő közvita illetve az MSZP-nek a parlamenti állandó bizottságok tisztségviselőivel kapcsolatos obstrukciója. Már ma dolgozniuk kell a képviselőknek: többek között törvényt módosítaniuk a kettős állampolgárság rendezése végett. Ennek gyorsasága kételyeket ébreszt átgondoltságát illetően: Szlovákia rapid módon hazahívott nagykövetét nélkülözni fogjuk a karzaton.

Lengyel László: Az európai beteg

2010. május 9-ről 10-re virradóan az Európai Unió országai partra szálltak. Az euró szerkezeti válságából összehangolt EU-IMF csomaggal és az Európai Központi Bank radikálisan megváltozott politikájával tudtak kijönni. Az elmúlt hetek és hónapok habozása a görög válság kapcsán rámutatott az európai vezetők tehetetlenségére – a bukás széléig juttatták az eurót. Ám az USA politikai nyomására és amerikai, japán, kanadai pénzügyi segítséggel elszánták magukat a változásra. A magyar politika irányítóinak ebben a szűkülő mozgástérben kell gyorsan, tudatosan cselekedniük.

Hack Péter: A gárdamellény és a jogállam

A sajtóban gyakran megszólaló alkotmányjogász azt állítja „nem lehet mit tenni a mellényes Vonával a parlamentben”. Nem akarok vitatkozni a nyilatkozóval, csak közös gondolkozásra hívom az olvasókat, annak megítélésére, hogy tud-e a jog valamit kezdeni ezzel a bonyolultnak látszó problémával.

A britek döntöttek: jöjjön a koalíciós kormányzás!

A brit parlamenti választások eredményeként konzervatív-liberális kormány fogja vezetni a szigetországot, éspedig kitöltve az ötéves mandátumot. Az alsóházi erőviszonyokat tekintve történelmi léptékű átrendeződésről beszélhetünk. A Munkáspárt veresége nemcsak a közel másfél évtizedes baloldali éra végét jelenti az Egyesült Királyságban, hanem a Labour útkeresésének kudarcát is.

Gábor Róbert máig őrzött titka: Nyugatra vitte az ávósok listáját?

Gábor Róbert (91) Peyer Károly híveként aktívan részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalomban, majd fellépett a kommunistákkal szemben is. 1947-ben szökött nyugatra, néhány hónappal később, távollétében halálra ítélték. 1949 óta az USA-ban él. A nyolcvanas évek végén jött először haza, és mint az AFL-CIO amerikai szakszervezeti mozgalom megbízottja, segítette a független magyar szakszervezetek megalakulását.

Gyurcsány menni szándékozik – honnan, hová és meddig?

„Mivel a párt a mi vezetésünk alatt történelmi vereséget ért el, nekünk, az elmúlt nyolc év vezetőinek most mennünk kell” – kulcsmondat a volt miniszterelnök nemrég nyilvánosságra hozott provokatív pamfletjéből. (Röpirat a baloldalhoz, az MSZP-hez – kormányzásról, ellenzékiségről, rólunk). Ha Gyurcsány komolyan gondolja, amit leírt, akkor akár új, szeplőtelen és hiteles politikusjelöltek is feltűnhetnek a párt háza táján. Az is lehet persze, hogy Gyurcsány csak átmeneti visszavonulásban gondolkodik.