Meddig tágítható Magyarország mozgástere?

Orbán Viktor kormányfő nem csinált titkot abból, hogy kész elmenni a lehetőségek határáig az ország mozgásterének tágítása érdekében. Csakhogy e törekvésnek nagyon komoly külső akadályai vannak. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa ezeket a korlátokat veszi sorra.


Az új kurzus megszállta az MTV-t: kirúgások, áthelyezések, kézi vezérlés

A köztévé elfoglalása ismét teljes erővel folyik, pedig a közmédiia lenyúlása az internet és a többszáz tévécsatorna mellett egyre értelmetlenebb. Nem tudni, az MTV miért a tehetséges műsorvezetőkön spórol, miért importál újakat, miközben kb. 1,3 milliárd forinttal tartozik, amiért több mint fél éve nem fizet bérleti díjat az általa használt Bojtár utcai gyártóbázisért? Sosem fogjuk megtudni.


Nincs csődközeli helyzet, de szabadságharc sincs

A helyzet komoly. Orbán Viktor szerint Magyarország gazdasági szabadságharcot vív a Nemzetközi Valutaalappal az önálló gazdaságpolitikáért A helyzet komoly – hallani ugyanezt az MSZP-től és a baloldali véleményformálóktól. Szerintük a kormány száz nap alatt romba döntötte a gazdaságot, bármikor beüthet a krach. De van-e ok szabadságharcról, avagy csőd közeli helyzetről beszélni?


Saranszkíj: A demokráciát nem lehet egy országra rákényszeríteni

A diktatúrákat nem lehet kívülről erőszakosan megdönteni, de a parancsuralmi rendszereket a szabad országoknak legalábbis nem szabad támogatni. Mert rászorulnak– fejtegette többek között munkatársunknak a legendás ex-ellenzéki, Natan Saranszkij, aki a világon elsőként Budapesten megnyitott Izraeli Kulturális Intézet vendégeként, rövid ideig Magyarországon tartózkodott.


Fogy a magyar – mit tehetünk?

Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat?


Orbán retorikai bűvészmutatványa

Amikor Orbán Viktor szeptember 7-én, a Professzorok Batthyány Körének tagsága előtt értékelte kormánya első 100 napos tevékenységét, kódolt utalásokkal, virágnyelven igyekezett felkészíteni a közvéleményt a várható nehézségekre, az elkerülhetetlen áldozatvállalásra. Populista énje gátolja benne, hogy ezt nyíltan is kimondja. Így aztán szónoklata paradox módon egyszerre kívánta feltárni és elfedni a valóságot. De a kör négyszögesítése csak szavakban működik, a gyakorlatban nem.


Vona Gábor a Jobbikon belüli „törésvonalakról” – interjú

Néhány napja jelent meg Nézőpont Intézet elemzése a Jobbikról: eszerint a pártban mind erőteljesebb törésvonalak húzódnak a radikálisok és a mérsékeltek között a gárda megítélése, a parlamenti ellenzéki politizálás mikéntje, illetve a Fideszhez és a kormányhoz való viszony kérdésében. Más elemzők is azt sugallják, hogy a Jobbikon belüli ellentétek kiéleződhetnek, akár pártszakadás is bekövetkezhet és megrendülhet Vona Gábor pártelnöki pozíciója is. Vona Gáborral beszélgettünk.



Gémesi György a Fidesz szószegéséről és a politikai acsarkodásról

Október 3-án Gémesi Györgynek, Gödöllő polgármesterének nem várt ellenféllel kell megküzdenie, hogy újabb 4 évre megőrizhesse hivatalát. Mint elmondta, az előzetes szóbeli megállapodások ellenére a Fidesz saját jelöltet indít, Boros Andreát. Az állítólagos szószegésről, a választásokat megelőző politikai vádaskodásokról, Gödöllőnek a magyar EU-elnökség alatt betöltendő szerepéről beszélgettünk a polgármesterrel.


A Fidesz centrális erőterében: vonzások és taszítások

Kötcse – ahogyan egyébként Őszöd is – lassan olyan mitikus hely lesz a magyar (köz)életben, mint egykor Delphoi volt a görögöknél: az itt elrebegett és minimum többértelmű politikai jóslatok hosszú időre muníciót adnak számunkra. Az eddigi polgári ötletelések alkalmával megfogalmazott üzenetek többé-kevésbé beváltak, vagy legalábbis jó úton haladnak efelé. Ezúttal maga Orbán Viktor világított rá a centrális erőtér előtt álló kihívásokra.


„Nem tudnak legyőzni minket, egy teljes hadsereggel sem”

„A Hamász mérsékelt iszlamista párt” – állítja Fauzi Barhúm Hamász-szóvivő, aki mindazonáltal értelmetlennek tartja a tárgyalásokat Izraellel. Mint mondja, csak a közbiztonság garantálása céljából fegyverzik le a Gázai övezetben működő rivális alakulatokat, és a Mahmúd Abbász vezette Fatahhal is készek a megegyezésre.



Lengyel László: Micsoda száz nap, és ami csak ezután jön

Az első száz napi kormányzás csalódásai ellenére Orbán nyilvánvalóan megnyeri az önkormányzati választásokat. De minél nagyobb területet foglal el, annál több embert kell „élelmeznie”. Alkata és a politikai hatalom vezérelvű intézményesülése a jelenlegi politika folytatását ígéri: két lépés előre, egy hátra. Reálpolitikai énje és a nagy támogató csoportok vészjelzései talán mégis a megállapodás és a dialógus irányába fordítják.


Miért nem ízlik sokaknak Schmitt Pál lecsója?

A Magyar Köztársaság elnöke a legsikeresebb karrierpolitikusunk. Az „átkosban” megbízható káderként ívelt magasba a pályája, a rendszerváltást követően aztán előbb úrhatnám elvtársként, majd 2002-től úrhatnám polgárként kapott magas pozíciókat, most pedig excellenciás úrként nemcsak a legfőbb méltóság tisztét tölti be, de ahogy megfogalmazta, az emberek embere is lehetne.


Hassay Zsófia a panamák után rendet ígér Terézvárosnak

Megtisztítaná az ingatlanpanamákkal fertőzött terézvárosi önkormányzatot Hassay Zsófia, a kerület fideszes polgármester-jelöltje. Hassay Zsófia már 1998-ban, huszonöt évesen egyéni mandátumot szerzett Terézvárosban, majd a képviselő-testület alpolgármesternek választotta. Szakterülete a humán szféra, mindenekelőtt az oktatás volt, ami érthető, mert végzettségére nézve pedagógus, francia-magyar szakos tanár.


Október 3.: Sokan a farkakra szavaznak?

Szűkülő (s unalmasan kiszámítható) étlapról választhat, aki szavazni fog az önkormányzati jelöltekre. Hatpártiból Budapesten négypártira, országosan pedig többnyire hárompártira csökkent a kínálat. Domináns-hegemón kormányerő, illetve megosztott, vagy egymással is csatázó ellenzéki pártok. Akiknek pedig mindez nem tetszik, azoknak ott a Kétfarkú Kutya Párt.


Erdei Tamás: azokon kell segíteni, akiken a bankok már nem segíthetnek

A bedőlt lakáshitelekhez tartozó ingatlanok bérlakássá alakítása nem bátoríthatja fel azokat, akik visszafizethetnék hiteleiket, de nem teszik - figyelmeztet Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke. Támogatja a bankadót, de csak mint átmeneti megoldást, ugyanakkor sürgeti a tömegközlekedés, az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika mielőbbi átalakítását, mert jelenlegi formájukban a költségvetés képtelen lesz megoldani finanszírozásukat.


Nagy Ervin lázálma: Polanskit és Zuschlagot a zsidók üldözik – és Amerika

Nagy Ervin tollából a minap felettébb bizarr írás látott napvilágot a Magyar Hírlapban, azt sejteti, hogy Zuschlag és Polanski üldöztetése mögött ugyanazok a sötét erők állnak: a zsidók és Amerika. Összeesküvés-elméletekkel, hál’Isten, jól állunk, ám még feltehetnénk a kérdést: és a biciklisták hol maradnak?


Török Gábor: az LMP fél a világos döntésektől

Bár az önkormányzati választás az áprilisi parlamenti voksolásnál is lefutottabbnak látszik, a pártok önmagukhoz képest azért okozhatnak meglepetéseket, így van ez az LMP-vel is - véli Török Gábor politológus.


Halmai Gábor: a Fidesz leépíti a jogállami garanciákat

A jogállami garanciák jelentős része az utóbbi időben veszélybe került, az Alkotmánybíróság függetlenségével együtt – állítja Halmai Gábor alkotmányjogász és egyetemi tanár. Hogy az Orbán-kormány ennek ellenére változatlanul nagy támogatottságot élvez, azt azzal magyarázza, hogy az emberek az alkotmányos értékeknek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget.