Míg az amerikai kormányzat az utóbbi napokban abban reménykedett, hogy az orosz és a francia vétó mellett legalább az ENSZ BT többségének támogatását megkapja a tervezett háborúhoz, a CNN információi szerint kedd este a Fehér Ház már elismerte, hogy a BT nagyon megosztott a kérdésben, és hogy a "békés lefegyverzésnek egyre kisebb a valószínűsége". Bush elnök olyannyira csalódott, hogy ez hosszú távú következményekkel járhat az ENSZ-re nézve - vélték az informátorok. Az elnök szerint a hitelesség próbája volt, hogy a Biztonsági Tanács "azonnali és teljes leszerelést" követelt Iraktól, most azonban nem akarja végrehajtatni saját határozatát. "Ennek megvan a maga üzenete" - mondta Bush. A Fehér Ház hajlana arra, hogy néhány nappal meghosszabbítsák a jelenleg március 17-i dátumot megszabó ultimátum határidejét, de még ezen a héten szavazást akar a BT-ben.
Nagy diplomáciai vihart kavart Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kedd esti nyilatkozata, amely szerint az Egyesült Államoknak van alternatív terve arra az esetre, ha nem születik meg az ENSZ BT újabb határozata, és Nagy-Britannia úgy dönt, hogy mégsem csatlakozik az iraki háborúhoz - írja a BBC. Rumsfeld kijelentése nagy zavart okozott a Irak ügyében immár amúgy is megosztott brit kormányban, melynek vezetője, Tony Blair éppen azt igyekszik elérni, hogy megszülethessen az új, a háborút támogató BT-határozat. Geoff Hoon brit védelmi miniszter szerda reggel a BBC-nek adott nyilatkozatában úgy magyarázta amerikai kollegájának kijelentését, hogy Rumsfeld "csak elméleti lehetőségre" gondolt, hiszen az USA-nak "minden oka meg van arra, hogy elhiggye, számíthat a brit hadsereg komoly részvételére". Hoon szerint nem feltétlenül szükséges egy második BT-határozat ahhoz, hogy a brit katonák részt vehessenek egy Irak elleni háborúban, mivel az első, 1441-es számú határozatot is lehet úgy értelmezni, mint ami megadja a felhatalmazást a támadáshoz. A CNN ugyanakkor azt emeli ki, hogy Rumsfeld nyilatkozata a britek nélkül, csak amerikaiak által elindítandó háborút sugall.
Az ENSZ BT szerdai nyílt ülésnapja közép-európai idő szerint este kilenc órakor kezdődik. Kedden a BT csaknem négy órán át adott lehetőséget arra, hogy a testületben nem képviselt államok is kifejthessék véleményüket: a 47 felszólalásra feliratkozott ENSZ-nagykövet közül 28 mondott beszédet, s köztük csak öt ország - Ausztrália, Izland, Kuvait, Dél-Korea és Szingapúr - képviselője támogatta az amerikai-brit-spanyol határozattervezetet, amely katonai akciót helyez kilátásba Irak ellen. A többi ENSZ-képviselő országa nevében a fegyverzetellenőrök tevékenységének folytatását, a békés rendezést szorgalmazta, mivel szerintük jelenleg nincs alapja erőszak alkalmazásának Irakkal szemben. Az elmúlt hónapokban immár harmadszor vitatják meg az ENSZ-tagállamok az iraki válságot a Biztonsági Tanács nyílt ülésén.
A keddi nyílt napon megszólalt Mohammed al-Douri iraki ENSZ-nagykövet is, aki arra kérte az ENSZ képviselőit, akadályozzák meg az "elkerülhetetlen katasztrófát", amelyet az Egyesült Államok által indított háború jelentene országa számára.