Maratoni, csaknem 10 órás vita után a londoni alsóház első menetben elvetette azt az összpárti ellenindítványt, amely szerint új ENSZ-határozat nélkül nincs alapja az Irak elleni katonai fellépésnek, majd elfogadta a kormány beterjesztését, amely szükség esetére az iraki leszerelés erővel történő végrehajtásának támogatását kérte. A házban 217-en voksoltak az ellenindítványra, 396-an ellene. A még nem végleges szerda hajnali összesítés szerint a 411 kormánypárti képviselő közül legalább 140 szavazta meg a kormányjavaslat ellenében beterjesztett háborúellenes határozati tervezetet, vagyis jóval több, mint három hete, amikor az iraki kérdésről rendezett, akkor még elvi vitanap után 122-en fordultak szembe a kabinettel. Az volt a kedd éjjeli "éles" szavazásig a legnagyobb kormánypárti lázadás az újkori brit politikatörténetben. Az ellenindítványra szavazók kedden azonban még így is kevesebben voltak 165-nél, amely felett a kormány a háborút támogató konzervatív ellenzék voksaira szorult volna a többség elérése végett. Ez önmagában is súlyosan kikezdte volna a kormány státusát.
A kedd éjjeli második szavazáson, amelyen a kormány indítványáról kellett dönteni, 412-en támogatták a kabinetet, és 149-en vetették el a beterjesztést. Az éjszakába nyúló vitanapon Tony Blair kormányfő nem hagyott kétséget afelől, hogy a voksolás kimenetelétől saját politikai jövőjét is függővé teszi. Blair a vita egy pontján azt mondta: a visszavonulás, a Perzsa-öböl térségébe kivezényelt 45 ezer fős brit katonai kontingens visszahívása olyan pillanatban jelentené az ország kudarcát, amikor a legnagyobb szükség lenne az elszántságra. "Ebben nem leszek partner" - mondta a miniszterelnök, londoni kommentárok szerint világosan arra célozva, hogy lemond, ha az alsóházi Labour-frakció többsége ellene fordul az iraki kérdésben.
Jogilag az alsóházi vereség sem kényszerítette volna a kormányfőt a kivezényelt brit katonai erő hazahívására és a lemondásra, de a szokásjog alapján ebben az esetben tarthatatlanná válna Blair státusa. A kormányt így is komoly vérveszteség érte: egy nap alatt három tagja is bejelentette lemondását. Elsőként Robin Cook volt külügyminiszter, az alsóház vezére - a többségi kormánypárti frakcióvezetőéhez hasonló, annál nagyobb hatáskörű tisztviselője - közölte még hétfőn, hogy távozik kabinettagsággal is járó posztjáról, s kedden két államminiszter követte példáját; egyikük, John Denham a belügyminisztérium második embere volt. Mindegyikük azzal indokolta döntését, hogy nem tudja támogatni az új ENSZ-határozat nélküli fegyveres beavatkozást Irakban.
A miniszterelnök a keddi parlamenti vitában kijelentette: ha a Biztonsági Tanács egységes maradt volna, az önmagában jó eséllyel rászoríthatta volna Irakot leszerelési kötelezettségei teljesítésére. Hozzátette: Szaddám Huszein iraki elnököt csak "az ajtaja elé felvonult 250 ezer katona" bírta rá még azokra a csekély engedményekre is, amelyeket az utóbbi időben tett. (MTI)