A 81 cikkből álló jogszabály elfogadásáról csütörtökön délelőtt szavaztak ünnepélyesen a nemzetgyűlés képviselői. A kormánytöbbséget alkotó UMP (Népi Mozgalom Unió) és a jobboldalhoz tartozó UDF (Unió a francia demokráciáért) egységesen a törvény mellett voksolt, a szocialisták (PS) és a kommunisták (PCF) elutasították. A törvénytervezetről június 10-én kezdett vita (1981 óta a leghosszabb parlamenti csata) szerdán késő éjjel ért véget a még hátramaradt cikkelyeknek a megszavazásával és a szinte kivétel nélkül elutasított módosító indítványokról történt szavazással. A képviselőházban első olvasatban jóváhagyott törvénytervezet hétfőn kerül a szenátus elé, a második parlamenti forduló után, várhatóan július végén emelkedik törvényerőre.
A mostanáig érvényben lévő nyugdíjrendszert jelentősen szigorító új törvény nemzetgyűlési elfogadtatása az egy éve hivatalban lévő Raffarin-kormány első igazi szociális és politikai erőpróbája volt. Január és június közepe között nyolc országos akciónapon demonstráltak százezrek a szociálisügyi miniszter nevét viselő "Fillon-terv" ellen. A legnépesebb megmozdulás május 13-án volt, ezen a napon a szervezők szerint országszerte több mint kétmillióan tiltakoztak a nyugdíjrendszer módosítása ellen. A tüntetők létszámát menetrendszerűen lebecsülő rendőrség is egymilliós résztételről adott számot. A megmozdulás felidézte az 1995. decemberi, utólagos hatásában kormánybuktató lázongás emlékét. Jean-Pierre Raffarin kormánya ennek dacára hajlíthatatlan maradt, s június közepére kifulladt a szakszervezetek kezdeményezte sztrájkmozgalom és tiltakozás.
Az új törvény szerint az eddigi 60 évről 2020-ig lépcsőzetesen 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, a teljes nyugdíjhoz szükséges járulékfizetési időt 2008-ig 40 évben egységesítik a közalkalmazottak és a magánszektorban dolgozók számára egyaránt, majd 2012-ig 41 évre, 20020-ig pedig 42 évre növelik a szolgálati időt. Könnyítésként az új jogszabály engedélyezi, hogy a 14-16 éves korban munkába állt alkalmazottak a szükséges járulékfizetési idő megszerzése esetén 56-58 éves kortól nyugállományba vonuljanak. A legalacsonyabb nyugdíjat a mindenkori minimálbér 85 százalékában szabja meg a törvény, s rögzíti azt az elvet, hogy a nyugdíjak indexálását nem a bérszinthez, hanem az árakhoz kötik, azaz az inflációhoz igazítják. Ez hosszú távon nyilvánvalóan a nyugdíj vásárlóértékének csökkenéséhez vezet. A jobbközép kormány nyugdíjmódosító koncepciójának tartóoszlopa a közszféra és a magánszektor alkalmazottaira eddig érvényes kétféle szisztéma összevonása. A közalkalmazottak eddig 37,5 évi járulékfizetési idő után szereztek nyugdíjjogosultságot, miközben a magánvállalkozásokban dolgozók 40 évi szolgálati időt teljesítettek, s magasabb járulékot is fizettek, mint a közszolgáltatásokat ellátó munkavállalók. (MTI)