A robbanás erejére jellemző, hogy a detonációtól két kilométerre is betörtek az épületek ablakai. Az épületben több száz ember dolgozott a robbanás idején, éppen egy sajtókonferenciára készültek - jelentette a BBC helyszíni tudósítója, aki szerint ez a robbanás nagyobb erejű volt, mint az, amelyik Jordánia bagdadi követségénél tizenegy személyt ölt meg augusztus 7-én. A New York Times szerint a robbanóanyagot egy cementkeverőbe rejtették, s azt nagy sebességgel vezette az öngyilkos merénylő az épület előtti homokos parkolóba, ahol felrobbant. Az ENSZ nemrégiben szigorította meg a biztonsági intézkedéseket bagdadi épülete körül.
Vieira de Mello irodája volt a legközelebb a robbanáshoz; egy ENSZ-tisztviselő szerint ez volt a támadás célpontja. A korábbi jelentések arról szóltak, hogy a súlyosan sérült ENSZ-diplomatát, aki másokkal együtt a romok alá szorult, helikopteren elszállították, ám Fred Eckhard ENSZ-szóvivő New Yorkban és Paul Bremer, az iraki amerikai közigazgatás vezetője később egyidejűleg erősítették meg, hogy a diplomatát nem sikerült kimenteni a bedőlt fal romjai alól, ahonnan a Reuters szerint De Mello a mobiltelefonján kért segítséget. A környéket lezárták, a sérülteket helikopterekkel mentik; köztük van Denon Sevan, az Olajat élelmiszerért ENSZ-program igazgatója is.
George Bush amerikai elnök kedden kijelentette, hogy "a civilizált világot nem fogják megfélemlíteni..., ezek a gyilkosok nem fogják meghatározni Irak jövőjét". Az Egyesült Államok minden rendelkezésére álló eszközzel segíteni kívánja a Bagdadban folyó mentési munkálatokat - jelentette ki az elnök, aki egyben az amerikai nép nevében együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Kofi Annan ENSZ-főtitkár megdöbbenésének adott hangot a merénylet miatt, és kifejezte reményét, hogy a felelősöket gyorsan felelősségre fogják vonni.
Az amerikai védelmi minisztérium és az Egyesült Nemzetek Szervezete is élesen elítélte a merényletet. "A támadás olyan emberek ellen irányult, akiknek egyetlen céljuk az, hogy segítsék Irak népét a háború és a hosszú elnyomás következményeinek leküzdésében" - jelentette ki Bertrand Ramcharan, az ENSZ emberi jogok bizottságának ügyvezető biztosa. A Pentagon az Anszár al-Iszlám szélsőséges csoportot tartja a merénylet egyik lehetséges elkövetőjének. Amerikai szakértők vizsgálják azt is, van-e kapcsolat a Jordánia bagdadi nagykövetsége ellen augusztus 7-én elkövetett merénylet és a keddi akció között. A Pentagon korábban ezt a csoportot nevezte meg mint a jordániai nagykövetség elleni merénylet feltételezett elkövetőjét, mondván, a csoportról tudják, hogy Irakban, Bagdad körzetében működik. A védelmi minisztérium képviselője aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a terroristák egyre több polgári célpontot támadnak. Az Irakban állomásozó amerikai erők a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak majd a Bagdadban működő hivatalos létesítmények védelmére - derült ki a tisztviselő nyilatkozatából, amely nem zárta ki azt sem, hogy növelik a jelenleg 150 ezer főt kitevő amerikai haderő létszámát. A mostani merényletek ugyanakkor bebizonyították, hogy a koalíciós erők egyelőre nem támaszkodhatnak az iraki rendőrségre, illetve önálló hadseregre, amelynek létrehozására az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tettek - mondta a Pentagon képviselője.
George Bush amerikai elnök május elsején bejelentette, hogy véget értek Irakban a nagyobb harci cselekmények; azóta azonban súlyos támadások sora érte az amerikai csapatokat és szövetségeseiket, valamint az országban lévő nemzetközi létesítményeket.
Augusztus 19.: Támadás az ENSZ bagdadi székháza ellen. Halottak, sok sebesült. Augusztus 7. : Autóba rejtett pokolgép robbant Jordánia bagdadi nagykövetségénél, 11 ember meghalt.
Július 26-27.: Összesen öt amerikai katona hal meg Irakban, 24 óra leforgása alatt elkövetett több ellenséges támadás következtében. Ezzel 100 fölé emelkedett azoknak az amerikai katonáknak a száma, akik május1-je óta támadások vagy baleset következtében Irakban életüket vesztették.
Július 16. John Abizaid tábornok, az Irakban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka először beszél gerillaháborúról az amerikai katonák elleni újabb halálos támadások és a szinte naponta bekövetkező új halálesetek után.
Július 5.: Egy iraki rendőrök számára tartott amerikai tanfolyam záróünnepségén hét irakit megölnek, 40 további pedig megsebesül. Ez volt az első nagyobb támadás a megszállókkal együttműködő irakiak ellen.
Június 24.: Egy a szövetséges megszálló csapatok elleni támadásban meghal hat brit hal Dél-Irakban. (MTI)