A brit sajtó szerint az uniós csatlakozást követően százezres nagyságrendben vándorolnak majd romák Nagy-Britanniába. A romaszervezetek szerint pusztán rémhírterjesztésről van szó. Brüsszelnek azonban biztosan szembe kell néznie azzal, hogy a romák ügye nemcsak a kelet-európaiakra tartozik.

Égnek a telefonvonalak az egyik legnagyobb nemzetközi roma információs központ, az Erionet brüsszeli irodájában, miután több tekintélyes brit médium a napokban arról adott hírt, hogy az Európai Unió májusi bővítése után tömegével vándorolnak majd romák Nagy-Britanniába. A britek pánikhangulatát csak növelte a The Sunday Times egyik cikke, amelyben a vezető vasárnapi brit lap arról számolt be, hogy Tony Blair kormányfő személyesen írt a cseh miniszterelnöknek, felpanaszolva, hogy a cseh romák máris jól szervezettnek tűnő módon érkeznek tömegével a szigetországba.

A lap számokat is közölt: eszerint az uniós csatlakozást követően legalább százezer kelet-európai roma utazik majd Nagy-Britanniába, amely a kelet-európai csatlakozók előtt a bővítés pillanatától megnyitja munkaerőpiacát és jóléti rendszerét. „A Sunday Times állítása teljesen megalapozatlan politikai rémhír. Nem hiszem, hogy lehetne pontos számot mondani arról, hány roma fog Nagy-Britanniába menni, ugyanis ilyen jellegű tanulmány nem készült” – kommentálta a hírt a hvg.hu-nak Kóczé Angéla, a brüsszeli Erionet igazgatója. Az EU-n belül roma ügyekben lobbizó nemzetközi szervezet vezetője kitért arra is, hogy nem igaz a lap állítása, miszerint a Nagy-Britanniába vándorló romák mindegyike ugyanúgy hozzájutna a brit egészségügyi ellátáshoz, oktatási rendszerhez és nyugdíjkedvezményhez, mint a britek, hiszen az uniós állampolgárok közül is csak azok élvezhetik ezeket az előnyöket, akik legálisan élnek és dolgoznak a szigetországban. Kóczé úgy véli: a tömeges roma bevándorlásról szóló rémhírek azért veszélyesek, mert „átterjedhetnek más államokra is”, amelyek emiatt újabbnál újabb intézkedéseket vezetnek be azért, hogy megakadályozzák az új tagállamok polgárainak szabad mozgását. „Ezek a korlátozások értelemszerűen nemcsak a romákat, hanem az új tagországok valamennyi polgárát érintenék, így a nem romák a romákat tennék felelőssé az őket is ért diszkrimináció miatt” – érvelt az Erionet vezetője.

A roma migráció témáját nemcsak a The Sunday Times, de a tekintélyes brit The Economist hetilap is érinti legfrissebb számában, amelyben külön kiemelte a főleg Szlovákia keleti részén található „legszegényebb roma falvakat”, amelyek lakói a jólét reményében indulhatnak útnak Nyugat felé. A hetilap emlékeztet rá, hogy néhány évvel ezelőtt éppen a szlovákiai romák kértek politikai menedékjogot Nagy-Britanniába, amire a britek ideiglenes vízumkényszerrel reagáltak - ezt a módszert azonban a bővítés után már nem alkalmazhatják. A hvg.hu-nak nyilatkozó, roma ügyekkel foglalkozó szociológusok ugyanakkor kétlik, hogy a nyelveket nem beszélő, nyomorban élő romák külföldre utaznának, hiszen sokszor „még buszjegyre sem telik nekik”.

A roma „exodustól” való rettegés – a romaszervezetek reményei szerint – ráébreszti Brüsszelt, hogy szükség van a roma integrációt elősegítő, hosszútávú stratégia kidolgozására, összhangban az új tagországok, elsősorban Magyarország, Csehország, és Szlovákia erőfeszítéseivel. Annál is inkább, mert jóllehet sokan közép-kelet európai problémaként tüntetik fel a romapolitikát, számos nyugat-európai kormánynak is fáj miatta a feje. A hvg.hu információ szerint például holland romaszervezetek azért emeltek panaszt a brüsszeli Erionetnél, mert a holland kormány nem tekintené kisebbségnek a romákat, így nem vonatkozna rájuk az EU kisebbségek védelmében hozott konvenciója.

Brüsszelben végre leesett a tantusz, az Európai Bizottság felkérte az Erionet munkatársait: készítsenek egy - a romák helyzetét elemző - tanulmányt, amelyben tizenegy, jelenlegi illetve leendő EU-tag romaügyben kidolgozott és alkalmazott programjait mutatják be. A tanulmány első része azonban csak a májusi kapunyitást megelőző hónapra készül el, így csak áprilistól lehet róla egyáltalán vitát nyitni.

A romáktól való félelem ijesztő példája az a november végén történt eset, amikor az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségre díjazottként igyekezett roma ösztöndíjasokat a határőrök nem akarták Franciaországba beengedni, illegális munkavállalókat gyanítva a fiatalokban.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Súlyos sérültje is van a veszprémi gázrobbanásnak – videó

Ez már áttörés: sikerült a rákos sejteket átprogramozni ártalmatlan zsírsejtekké

Ez már áttörés: sikerült a rákos sejteket átprogramozni ártalmatlan zsírsejtekké

Jönnek az új csúcstelefonok: az akkumulátoroknál is odateszi magát a Samsung

Jönnek az új csúcstelefonok: az akkumulátoroknál is odateszi magát a Samsung

Csodás képek születtek a hétfő hajnali holdfogyatkozásról

Csodás képek születtek a hétfő hajnali holdfogyatkozásról

Az a legfontosabb, ami a tanulónak fontos. És a tanterv, amit ismerünk, nem az

Az a legfontosabb, ami a tanulónak fontos. És a tanterv, amit ismerünk, nem az

Most már reklámfilmben is hallhatjuk Kulka Jánost

Most már reklámfilmben is hallhatjuk Kulka Jánost