Mikor pusztító egy vihar? Akkor, ha legalább 32 méter/másodperc sebességgel száguld, tör, zúz, pusztít. Ez a feltétele annak hogy nevet - és amit kevesen tudnak - azonosítási számkódot kapjon. Az sem mindegy, hogy merről fúj a szél! Az Atlanti-óceán felől érkező viharok, azaz hurrikánok olykor a keskeny közép-amerikai földnyelvnél "átcsúsznak" egymásba és egyesülnek a Csendes óceán felől érkező tájfunokkal. Ilyenkor a számítógépek nagy bajba kerülhetnek, ugyanis a két, addig külön azonosított, de "egybefolyó" vihar nevét és számát nehéz ekkor már bekódolni.

Wilma © AP

A Csendes-óceáni hurrikánok - azaz, ottani nevükön tájfunok - névlistája talán annyira nem ismert Magyarországon, pedig "nekik" is van nevük. Idén a tájfun névsor Adriennel kezdődik és Zeldával végződik.

A névadást nem bízzák a véletlenre az Egyesült Államokban. 1953-ban terjedt el az a szokás, hogy nevet adnak a hurrikánoknak, s néhány éve lehetőleg ugyanannyi férfinevet kell adni egy évben, mint nőit.

Egy évre 21 névből áll a készlet, mert az angol ábécé egy-egy betűjével kezdődő neveket adnak az egy évben pusztító hurrikánoknak, de akad, amelyikkel nem is kezdődik név. Ha ez elfogy, következnek a görög ábécé betűi - tehát Alpha, Béta, Gamma, és így tovább.

Ma már azt is lehet tudni, hogy például a 2010-es évben az utolsó hurrikán neve Walter lesz - árulta el az dr. Horváth Ákos meteorológus, aki a helyszínen tanulmányozta a viharok kiszámíthatatlan természetrajzát. A névkészletet egy-egy évtizedre dolgozzák ki előre.

Rita © AP

A neveket úgy választják ki, hogy lehetőleg gyakoriak legyenek, ne legyenek egyediek, s ne kötődjenek híres emberekhez. Igaz, ezt egy évtizeddel előre nehéz kiszámítani. Példa erre a Hillary esete: Bill Clinton amerikai elnök nőügyei idején történt, hogy közeledett a Hillary nevű hurrikán Amerika partjaihoz - de kegyes volt az akkori first ladyvel, mert nem volt pusztító - elkerülte a floridai partokat és nem emlegették annyit rosszallóan az újságok címeiben.

A meteorológus elmondta: természetesen régen, az elmúlt évszázadokban is óriási emberáldozatokat és károkat okozó hurrikánok pusztítottak, csak akkor éppen nem tudósított róluk a média élőben. Az 1700-as években például olyan hurrikán érte el az észak-amerikai partokat, hogy százezer ember halt meg, ami az akkori népességszámot figyelembevéve, óriási pusztítást jelentett.

A hurrikánok által okozott károk mértéke nemcsak a szél erejétől függ, hanem attól is, hogy mennyire érint lakott területet, hogy a földdarab, amit elért, lapályban fekszik-e, és hogy mennyire van közel a parthoz.