szerző:
MTI

Az utolsó akadály is elhárult Bulgária és Románia uniós tagsága előtt, miután az Európai Parlament jóváhagyta felvételi kérelmüket. Egyik kormány sem ülhet azonban a babérjain: a csatlakozási szerződések védzáradéka értelmében az EU egy évvel késleltetheti a bolgár és a román belépést.

"Itt az ideje, hogy a legjobbat feltételezzük Romániáról" - fogalmazott Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) finn nemzetiségű bővítési biztosa az Európai Parlament (EP) április 13-ai plenáris ülésén Strasbourgban, amikor ismertette az EB álláspontját Bulgária és Románia felkészüléséről a csatlakozási szerződések szövegéről való szavazás előtt. Az európai honatyák erről a jóindulatról tettek tanúbizonyságot, hiszen még a bolgárnál több kétséget ébresztő román szerződésre is meggyőző, 75 százalékos többséggel adták áldásukat. Volt persze a strasbourgi ülésteremben vita éppen elég; ám a bolgár és a román csatlakozási folyamat utolsó előtti állomását jelentő voksolás inkább csak ürügyként szolgált az újabb erőpróbához az EU intézményei között.

Már annak is lehetett ilyen olvasata, hogy a néppártiak és a zöldek a szavazás elhalasztását követelték. Egyebek közt arra hivatkoztak, hogy az EB csak novemberben teszi le az asztalra azt a jelentést, amelynek alapján a szerződésekbe foglalt úgynevezett védzáradéknak megfelelően javaslatot tehet a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak (ET), hogy a csatlakozás 2007. január 1-jére tervezett időpontját egy évvel elhalassza, amennyiben a két jelöltnél elmaradást tapasztal a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. A logikusnak tűnő felvetés végül nem talált meghallgatásra, de a képviselői nyomásgyakorlás megtette a maga hatását: a bővítések történetében újnak számító védzáradék-mechanizmus első alkalmazása során az EP elérte, hogy a voksolást megelőzően az EB - a Tanács beleegyezésével - írásos formában garantálja, teljes mértékben bevonja a parlamentet az esetleges halasztásról szóló döntés meghozatalába. Ezen ígérvény jelentőségét kiválóan érzékeltette, hogy Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport elnöke egyenesen az EP "politikai győzelmének" minősítette a beavatkozás jogának kiharcolását.

A parlamenti hatáskört kiterjesztő alku született a bolgár és a román csatlakozás pénzügyi következményeivel kapcsolatban is. Az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg kormányfője, Jean-Claude Juncker elismerte, hogy a bolgár és a román csatlakozás pénzügyi vonzatai nem érintik az EP költségvetési jogosítványait, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két szerződésből következően az EU-ra háruló kiadások 2009-től már nem tekinthetők kötelező tételeknek. Általában pedig az elnökség és az EP közös közleménye hangsúlyozza, hogy a bolgár és a román csatlakozás finanszírozása nem veszélyeztetheti a már létező többéves programokat és a következő költségvetési időszakra vonatkozó döntéseket.

HVG
Szófiának és Bukarestnek eszerint tudomásul kell vennie, hogy az ET júniusi ülésének napirendjén szereplő 2007-2013-as EU-büdzsé kialakításába már nem lehet beleszólása. Ebből a szempontból nem hajtotta a bolgárok és a románok malmára a vizet az az uniós berkekben egyre inkább elharapódzó félelem sem, hogy a május végére kiírt franciaországi referendumon leszavazzák az EU-alkotmányt. A kormányzó francia UMP EP-beli képviselői ugyanis még a látszatát is szerették volna elkerülni annak, hogy az újabb bővítés bármiféle további terhet róna a közvélemény-kutatások szerint amúgy is szkeptikus gall adófizetőkre, és ebben az igyekezetükben nem voltak egyedül.

Második oldal (Oldaltörés)

A bolgár és a román fővárosban ennek ellenére nem kis örömmel fogadták a strasbourgi szavazás kimenetelét, hiszen az április 25-ére kitűzött ünnepélyes aláírási ceremónia immár csupán kellemes formalitás, a csatlakozási folyamat - amit az afganisztáni és az iraki háború nyomán Bulgária és Románia geostratégiai felértékelődése is felgyorsított - végképp visszafordíthatatlanná vált. Még akkor is, ha az egyébként bizakodó bővítési biztos határozottan figyelmeztette Szófiát és Bukarestet, hogy a csatlakozásig hátralévő 21 hónapban mindent meg kell tenniük a kulcsfontosságú reformok végrehajtásáért. "Az óra ketyeg, minden nap, minden hét, minden hónap számít" - üzente Rehn a strasbourgi szószékről a bolgár és a román kormánynak, amelyek számára az EP politikai határozatban rögzítette a legfontosabb teendőket.

A felkészülésben északi szomszédjánál szaporábban haladó, az időközben már révbe ért Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovákiával együtt 2000 februárjában elkezdett tárgyalásokat már tavaly nyáron lezáró Bulgária elsősorban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc törvényi szabályozásával, az igazságszolgáltatás reformjával maradt adós. Románián mindezen felül a hatékonyabb határellenőrzést, az állami támogatások uniós versenypolitikával való összhangba hozását, a környezetvédelem javítását, valamint nem utolsósorban a kisebbségi csoportokkal - mindenekelőtt a romákkal, vagy például a pszichiátriai kezelés alatt álló személyekkel - szembeni hátrányos megkülönböztetés és erőszak megszüntetését kérik számon. Az EB szigorú monitoringnak veti alá mindkét országot - jelezte Rehn, aki szerint a Calin Tariceanu vezette új román kormány tisztában van azzal, hogy már 2005 első felében konkrét eredményeket kell felmutatnia.

A bolgár és a román gazdaság teljesítménye ad okot a legkevesebb vitára. Az utóbbi években mindkét ország irigylésre méltó fejlődést produkál, Románia hazai összterméke (GDP) 2004-ben több mint 8, Bulgáriáé több mint 5,5 százalékkal bővült, miközben az államháztartás deficitjét illetően mindketten megütik a gazdasági és monetáris unió konvergenciakritériumait (lásd táblázatunkat). Szófiának és Bukarestnek ugyanakkor jócskán akad még tennivalója az infláció megfékezésében. A folyó fizetési mérlegek meglehetősen magas - tavaly 7,4, illetve 7,5 százalékos - hiányát Bulgáriában és Romániában is ellensúlyozza a tőkebeáramlás, a közvetlen külföldi beruházások növekedése, aminek a közelgő EU-csatlakozás is kedvez. Függetlenül azonban attól, hogy a választási ciklus végén avagy elején tart, mind a bolgár, mind a román kormánynak szembe kell néznie azzal a politikai kihívással, hogy a hízelgő makrogazdasági mutatókat az uniótól egyelőre lelkes lakosság vajmi kevéssé érzi a saját pénztárcáján. A 8 milliós Bulgária és a 22 milliós Románia csaknem megegyező, 2003-ban 2300 euró körül mozgó egy főre jutó GDP-je az újonnan csatlakozott EU-tagállamok átlagszintjének még a felét sem éri el.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trump alelnökével, Mike Pence-szel indul újra 2020-ban a választáson

Trump alelnökével, Mike Pence-szel indul újra 2020-ban a választáson

Megbénult közlekedésre és tüntetésekre számít a kormány no-deal Brexit esetén

Megbénult közlekedésre és tüntetésekre számít a kormány no-deal Brexit esetén

Epilepsziás rohamot kapott egy utas a Wizz Air járatán

Epilepsziás rohamot kapott egy utas a Wizz Air járatán

Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”

Gyarmathy Éva: „Mit akar, az egész ország így működik!”

Beer Miklós és a tornasor

Beer Miklós és a tornasor

Kaposvár és Pécs is akarja magának az M9-es autópályát

Kaposvár és Pécs is akarja magának az M9-es autópályát