Bekérették a szöuli külügyminisztériumba a japán diplomáciai képviselet vezetőjét, és felszólították: figyelmeztesse a japán illetékeseket, hogy tartsák távol a japán hajókat a szóban forgó tengeri térségtől. "Szöul kemény intézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Tokió hozzálát tervének megvalósításához, és kutatóhajókat küld a (koreai nevükön) Tokto- (japán nevükön Takesima-) szigetek térségébe" – mondta Csu Kju Ho, a külügyminisztérium szóvivője.

Dél-Korea az előző napon riadókészültségbe helyezte parti őrségét, és húsz hadihajót küldött a vitatott hovatartozású, lakatlan kis szigetek térségébe.

Ban Ki Mun dél-koreai külügyminiszter azonban egyúttal közölte a japán nagykövettel, hogy Szöul kész tárgyalni a területi vitáról, ha Tokió feladja kifogásolt kutatási tervét. A japán kormány nyugalomra intette a dél-koreai felet, de semmi jelét sem mutatta a terv visszavonására irányuló szándéknak.

Felvetett azonban egy olyan javaslatot, hogy egyelőre nem küld kutatóhajókat a térségbe, ha Szöul nem ragaszkodik ahhoz a tengerfenék topográfiájával foglalkozó júniusi nemzetközi konferencián, hogy a vitatott zónában a tengerfenék domborzati képződményeinek koreai elnevezéseit fogadják el nemzetközileg érvényesnek. A szöuli kormány azonnal visszautasította a tokiói javaslatot, mondván, hogy az korlátozni akarja Dél-Korea szuverén jogait.

A területi vita nacionalista szenvedélyeket korbácsolt fel Dél-Korában, ahol amúgy is sokan neheztelnek Japánra a gyarmati múlt miatt és a második világháborús japán hadsereg koreai kegyetlenkedései miatt.

A szigetcsoport két viszonylag nagyobb és 89 apró szigetből, sziklaszirtből, illetve vulkáni sziklából áll. Együttes területük sem éri el az egy négyzetkilométert. A szigetcsoport hozzávetőleg azonos távolságra van a két ország törzsterületétől. Egy francia bálnavadász, Le Liancourt fedezte fel a szigetcsoportot a Nyugat számára 1849-ben, ezért Nyugaton Liancourt-sziklák néven is ismeretes.

Jelenleg Dél-Korea tartja tényleges ellenőrzése alatt, Szöul határőrerőket állomásoztat a szigeteken. A környező vizek gazdag halállománya is vonzóvá teszi a térséget, még inkább azonban az a feltételezés, hogy több milliárd dollár értékű gázlelőhelyeket rejt ott a tenger mélye.