A kivégzett iraki diktátor © AP

A lap értesülése szerint a 65 éves Rauf Abdel Rahman családjával már két héttel azelőtt Nagy-Britanniába érkezett, hogy Huszeint tavaly december 30-án felakasztották. A bíró turistavízummal utazott be, és utána menedékjogot kért, arra hivatkozva, hogy az életét félti Irakban.

A kurd nemzetiségű bíró a néhai iraki elnök több magas rangú munkatársát is halálra ítélte. Rahman Halabdzsában született, abban az iraki kurd városban, amely ellen a Huszein-rezsim 1988-ban vegyifegyver-támadást hajtott végre, becslések szerint ötezer polgári lakost megölve.

A The Times szerint a bíró menedékkérelmét vizsgálja a brit belügyminisztérium. Rahman és családja tartózkodási helye nem ismert, de úgy tudni, hogy a bírót állandó védelem alatt tartják - áll a vezető brit napilapban.

A cikk szerint ez a legkényesebb ügy, amellyel a brit belügyminisztériumnak foglalkoznia kell a jelenlegi miniszter, John Reid csaknem egy évvel ezelőtti kinevezése óta. Rahman tavaly januárban vette át a Huszein-per irányítását, és kemény tárgyalásvezetői módszereiről vált ismertté; nem egyszer Szaddám Huszeint is kivezettette a tárgyalóteremből, ha a volt iraki elnök magatartását nem találta megfelelőnek.

A Rahman vezette törvényszék tevékenységével korántsem voltak megelégedve a nemzetközi emberi jogi csoportok. A világ legnagyobb ilyen szervezete, a londoni székhelyű Amnesty International annak idején erőteljes nyilatkozatokban bélyegezte meg Huszein halálra ítélését, majd kivégzését. A szervezet szerint a Huszein-perben eljáró bíróság függetlenségét és pártatlanságát politikai beavatkozás kezdte ki, és a törvényszék arra sem volt képes, hogy megfelelő védelmet biztosítson a tanúknak és a védőügyvédeknek, akik közül hármat megöltek.

Az Amnesty International szerint Huszein kivégzése - mivel még több más vád alapján is folyt az eljárás ellene - súlyos csapás volt arra a folyamatra, amelynek célja az egykori diktátor uralma alatt történt jogsértések teljes feltárása.