Basescu - aki Sólyom Lászlóval együtt vett részt az ötvenhatos hősökre emlékező ünnepségen - úgy fogalmazott: bármennyire is sötétek a történelem 1956-os pillanatai, azok összekötik a román és a magyar nép múltját. Hangoztatta: a románok és a magyarok egy virágzó Európában képzelik el jövőjüket, és ezt kell szem előtt tartaniuk, hogy begyógyíthassák a múlt sebeit, ez viszont bölcsességet, jóindulatot és odafigyelést igényel.

Basescu rámutatott: azzal, hogy részt vesz az 1956-os csíkszeredai megemlékezésen, elsősorban a romániai magyarok, másodsorban pedig a 1956-os forradalom iránti tiszteletét akarta kifejezésre juttatni. Kijelentette: a kelet-európai államokban a kommunistaellenes forradalmak Magyarországon kezdődtek el 1956. október 23-án, és Romániában értek véget 1989. decemberében. Rámutatott: a kelet-közép-európai népeknek kötelességük, hogy tiszteljék a magyarok 1956-ban tanúsított bátorságát. Szabadságszerető nép bátorsága volt ez - folytatta a szónok -, amellyel a többi államban élők is kifejezték szolidaritásukat. 

A román államfő emlékeztetett arra, hogy a romániai kommunizmus bűneinek elítéléséről készült jelentés - amit 2006-ban fogadott el a román parlament Basescu kezdeményezésére - a magyar forradalom eseményeit, valamint a romániai megtorlások áldozatait is rögzíti. Hozzátette: a román és a magyar nép 45 éven át élt törvénytelen és bűnös rendszerben.

Leszögezte: hisz az egyéni szabadságjogokban, és egyformán tekint a románok, a romániai magyarok, és valamennyi romániai kisebbség szabadságjogaira. Rámutatott: a többségieknek és kisebbségieknek egyaránt joguk van arra, hogy megőrizzék nemzeti azonosságukat, kultúrájukat és annak a nemzetnek a szellemiségét, amelyhez kötődnek. A szabadságjogok nevében pedig minden közösségnek - függetlenül nemzetiségétől - joga van arra, hogy saját sorsáról maga döntsön. Hozzátette: egyforma mértékű szabadságra és autonómiára van szüksége Románia valamennyi helyi közösségének, vagyis arra, hogy helyi szinten dönthessenek az ott élőket érintő ügyekben.

Sólyom és Basescu tárgyalása

Sólyom László a pénzügyi válság hatásairól, a székelyföldi fejlesztési régiók kérdéséről, valamint a két ország kapcsolatairól beszélt csütörtökön Csíkszeredában Traian Basescu román államfővel. A magyar köztársasági elnök az 1956-os ünnepség után este a sajtó képviselői előtt elmondta: meglehetősen hosszú négyszemközti beszélgetést folytatott a román államfővel. Áttekintették, hogy a mostani pénzügyi válságnak milyen hatásai lehetnek a két országra és Európa egészére.

A másik téma a székelyföldi fejlesztési régió kérdése volt. Megkérdezte román kollégájától, mi a véleménye a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nagyságáról. (A romániai magyarok érdekképviselete szerint a jelenlegi fejlesztési régiók túlságosan nagyok, nem alkalmasak a fejlődésre, és nem veszik figyelembe a gazdasági, társadalmi és kulturális hagyományokat, így a székelyföldi megyéknek egy közös fejlesztési régiót kellene alkotniuk - a tud.). Basescu kifejtette: ő annak a híve, hogy ezek a régiók minél nagyobbak legyenek, de ne akkorák, mint a mostaniak. "Történelmi leckét tartott arról, hogyan alakultak a megyék Erdélyben, mi volt Ceausescu alatt, mi volt később" - mondta Sólyom László. 

Beszéltek a két ország kapcsolatairól. Külön említette a magyar elnök a romániai ötvenhatosok kárpótlásának témáját, Basescu arról tájékoztatta őt, hogy már elindult ennek a hivatalos folyamata.