Kuba határozottabban követeli majd az Egyesült Államoktól a guantánamói haditengerészeti támaszpont bezárását - jelentette ki Raúl Castro kubai államfő.
A Castro-fivérek: Fidel (b.) és Raúl © AP |
A kubai vezető hiányolta, hogy a világ tömegtájékoztatási eszközei nem mindig húznak pontos határvonalat maga a támaszpont és a területén létesített börtön között, ahol más országokból váló embereket őriznek terrorizmus vádja alapján. Mint Castro mondta: gyakran találkozik olyan újságcímekkel, hogy "bezárják a guantánamói amerikai bázist", de tovább olvasva arra kell rájönnie, hogy ott csak annak a börtönnek a bezárására készülnek, amelyet emberek megkínzására hoztak létre.
Kifejezte reményét, hogy az új amerikai kormányzat eleget téve korábbi ígéretének bezárja a börtönt, ami helyes döntés lesz. De jelezte: ugyanakkor nem tartják elégségesnek, mert égbekiáltó igazságtalanság az, hogy "területünkön továbbra is létezik a támaszpont". Ezért Havanna nem csak a börtönnek, de magának a bázisnak a bezárását is követeli. A kubai elnök végezetül azzal érvelt, hogy a bázis semmiféle katonai jelentőséget nem jelent az amerikaiak számára.
Cunamiként zúdítja a kormány a támogatásokról szóló bejelentéseket az emberekre a Pride miatti blamázs óta, hátha ezzel szavazókat nyer vissza. Pedig ezek a támogatások valójában azt mutatják, hogy az állam továbbra is igyekszik kivonulni a szociálpolitikából, és az egyénre próbál hárítani minden felelősséget – mondja Kramarics Szandra, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója.
A magyar miniszterelnök hatalma veszélyben van, de nem úgy, ahogyan azt várnánk. Orbán Viktor forgatókönyvét külföldön csodálják, de otthon gyengül a pozíciója.
