A tikkasztó nyarak miatt egyre többen döntenek úgy, hogy klímaberendezéssel szeretnék megkönnyíteni az időszak átvészelését, a háztartások számára pedig soha nem volt olyan egyszerű hozzáférni a technológiához, mint napjainkban. A klímatechnológia egy bonyolult ipari gép formájában jelent meg először, majd elképesztő evolúción ment keresztül addig, hogy egy gombnyomásra vezérelhető háztartási gépként váljon az irodák és lakások tartozékává.
A légkondicionálók útja az ipari hűtőgépektől a ma ismert intelligens, csendes, energiatakarékos otthoni készülékekig meglehetősen hosszú volt. A gyártók főbb kihívása ma már leginkább az, hogy a hűvös levegőt fújó gép az egészséges, kellemes otthoni környezetet minél egyszerűbb kezelés, és a lehető legtakarékosabb fogyasztás mellett biztosítsa.
Amikor a kényelem még nem volt szempont
A légkondicionáló technológia kezdetéig egészen messzire, az 1900-as évek elejére kell visszatekinteni, amikor egy amerikai mérnök, Willis Carrier 1902-ben bemutatta az első „modern” rendszert. Az eszköz még azzal a céllal jött létre, hogy egy nyomdaüzem páratartalmát szabályozza és megvédje a papírok állapotát a környezeti hatásoktól. Utána az első évtizedekben jobbára a gyárakban, mozikban, kórházakban és irodákban kezdték el szép lassan használni, de még rendkívül zajos, energiaigényes és nem utolsósorban hatalmas eszközről volt szó, rendkívül drága manuális üzemeltetéssel és bonyolult telepítéssel. Ekkor még az ötlet is elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy átlagos hétköznapi lakásban a felszerelés részét képezze.
A kimondottan háztartásokba szánt klímaberendezések első verziói az 1930-as években jelentek meg, de még csak a vagyonosok szűk rétege engedhette meg magának a beszerelésüket. Ekkor még közel sem volt ideális a helyzet, mert azok továbbra is sok helyet foglaló, zajos gépek voltak, és csak a hűtés feladatát tudták ellátni, fűtés ekkor még szóba sem jöhetett. A felhasználói élmény szempontjából a lehetőségek kimerültek néhány manuális kapcsolóban a kívánt hőmérséklet eléréséhez, ha egyáltalán volt ilyen.
Az irány tehát egyértelmű volt, és a gyártók is felismerték a korai berendezések hátulütőit és fejlesztendő pontjait. A hatvanas évektől kezdve érkeztek a kisebb, olcsóbb és könnyebben telepíthető klímák, elsőként az ablakba szerelhető modellek, melyek aztán szélesebb körben is utat találtak maguknak a háztartásokba.
Ekkor jelent meg újdonságként a termosztát, amivel már szabályozni lehetett a hőmérsékletet, majd az első egyszerűbb, kényelmes használatot biztosító infra technológián alapuló távirányítók. A komfortérzetet tehát sikerült fokozatosan növelni, de a klímák még mindig túl hangosak voltak.
Egy új korszak előfutárai: a split klímák
A kilencvenes évektől kezdve a fejlődés begyorsult, és nagy előrelépést hoztak az úgynevezett split klímák, így a zajos kompresszor és a külső egység végre kiköltözhetett a lakótérből. Ennek köszönhetően a beltéri működés sokkal halkabbá vált. A hőszivattyús technológiával párhuzamosan érkezett meg a legtöbb, napjainkban már alapnak számító kényelmi funkció is a többfunkciós modellekkel, úgy mint a fűtési lehetőség, a párátlanító üzemmód és az időzítő funkciók. Az egészség mint szempont szintén előtérbe kerülhetett, megjelentek a por, pollen és egyéb szennyeződések kiszűrésére alkalmas szűrőrendszerek. A klíma mint berendezés tehát már nemcsak a hőmérséklet szabályozására szolgált, hanem a levegő minőségének javítására is képessé vált.
Kényelem és egészség a középpontban
Az okosotthonok koncepciója elkerülhetetlenül befolyásolta a klímaberendezések fejlődését, és a wifis csatlakozás támogatása elhozta annak lehetőségét, hogy a klíma bárhonnan irányíthatóvá vált okostelefonról is, akár a munkahelyről vagy a nyaralás helyszínéről. A távirányító szerepét akár már a mobil is betölti alkalmazásokon keresztül, és elvégzi a hőmérséklet, a ventilátorsebesség és sok más beállítás finomhangolását. Egyes modellek kompatibilisek az olyan hangvezérléses digitális asszisztensekkel is, mint az Alexa, a Google Asszisztens vagy Apple HomeKit.
A felhasználói élményt támogató automatikus üzemmód szintén elterjedtté vált: sok modell képes érzékelni, ha valaki belép a helyiségbe, és ennek megfelelően módosítja a beállításokat. Nem elhanyagolható és manapság még fontosabb, hogy jelentősen sikerült növelni az energiahatékonyságot: az új készülékek sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, akár már A+++ energiaosztályú modellek is elérhetők a piacon. A régi, környezetszennyező hűtőközegek helyett a gyártók ma már alacsonyabb globális felmelegedési potenciálú (GWP) anyagokat használnak.
Összehasonlítva a régi és a modern klímákat, jól látszik, hogy a technológiai fejlődés célja egyre inkább a felhasználó kényelmének növelése lett, a könnyebb kezelhetőség, a zajszint csökkentése, a testreszabható működés és a jobb levegőminőség elérését támogató funkciók.
Mit hoz a jövő?
A fejlődés azonban itt még nem áll meg, mivel a fogyasztói elektronikai trendek továbbra is befolyásolják az otthoni berendezések képességeit. A napjainkban legforróbb hívószónak számító mesterséges intelligencia a háztartási gépeket még jobban a lakó igényeihez tudja igazítani, például azzal, hogy megtanulja életviteli szokásait, és automatikusan az ideális beállításokat választja ki.
Az alvásminőséget javíthatja például az a funkció, amely egyes Samsung modelleknél már jelenleg is elérhető: az úgynevezett Good Sleep üzemmód az alvási fázisokhoz igazodva szabályozza a hőmérsékletet, mindezt a SmartThings ökoszisztémának köszönhetően, amely magában foglalja – többek között – az összekapcsolható okosórákat és okosgyűrűket is. Az alvás különböző fázisaiban ugyanis a test hőmérséklete is változik, nyáron pedig különösen nagy kihívás ideális feltételeket teremteni a hálószobában. Ebben nyújt segítséget az AI, mely folyamatosan dolgozik a viselhető eszközökön keresztül gyűjtött adatokkal.
A kényelemnek sokszor a huzat az ára, ami az arra érzékenyebbek számára kellemetlen hátulütő lehet, de már erre is van megoldás. A fejlett légáramlási szerkezettel rendelkező Samsung WindFree™ modellek például lágyan és egyenletesen oszlatják el a levegőt a belső terekben, amivel egy nagyon alacsony légsebességű, „huzatmentes”1 környezetet hoznak létre, csökkentve a megfázás lehetőségét. A hagyományos klímák kibocsátási területeitől eltérően a Samsung megoldása 23 ezer mikrofuraton keresztül, szélesebb tartományban végzi el a hűtést. Korábban még ez is elképzelhetetlen volt.
1 Az ASHRAE (American Society of Heating, Refrigerating, and Air-Conditioning Engineers) szakértőcsoport meghatározása szerint a „huzatmentes” olyan környezetet jelent, ahol a légmozgás sebessége 0,15 m/s alatti, hideg huzat jelenléte nélkül.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Samsung megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
