Külföldi névvel még állásinterjúra sem jutsz el – valóban annyira nyitott a finn társadalom?
Finnországnak elöregedő társadalma miatt különösen fontos a külföldi munkaerő bevonzása és megtartása. A nyitott, befogadó ország képe mögött azonban jelen van a rasszizmus, és folyamatos politikai viták tárgya a bevándorlás szabályozásának kérdése.
Számos finnországi egyetem csalogatja a külföldi fiatalokat magas színvonalú képzésekkel, ingyenes tanulási lehetőséggel és változatos támogatási formákkal. Kimondott céljuk, hogy a képzés befejeztével megtartsák az oda érkező fiatalokat. A statisztikák szerint a végzettek fele mégis elhagyja az országot három éven belül. A kormány is sok programot indít a külföldiek integrálásának elősegítésére, de gyakran éppen az ő életüket megnehezítő intézkedéseket is hoz: most épp kiutasítással fenyegeti a munkájukat elvesztő bevándorló munkavállalókat.
Egy június elején életbe lépett törvény szerint Finnországban az a külföldi munkavállaló, aki elveszíti munkahelyét, és három (bizonyos szakmákban hat) hónapon belül nem talál újabb állást, kiutasítással néz szembe. Sokak számára teszi ez bizonytalanná a finnországi létet.
Finnországban sokaknak lett elegük a klímaváltozás ellen küzdő Elokapina környezetvédő szervezet akcióiból. Százezernél is több aláírás gyűlt össze a mozgalom betiltását, bűnszervezetté nyilvánítását és a pénzügyi támogatásuk kriminalizálását követelő népi kezdeményezésre. A mozgalom többnapos akciója hétfőtől szerdáig tartott a finn főváros több forgalmas pontján.
Noha Riikka Purra, a nacionalista Finnek Pártjának elnöke nemrég kifejtette, úgy látja, a bevándorlók jelentős része a szociális ellátórendszer miatt, annak kihasználása céljával érkezik Finnországba, szakértők nem értenek vele egyet. Ők éppen az ellenkezőjére mutatnak rá. A munkavállalási céllal érkezők nagy része kifejezetten magasan képzett, és valóban az integrálódás szándékával érkezik. Sok esetben egyáltalán nem terhelve a finn rendszert dolgoznak hosszú éveken át az országban.
A törvény elfogadásakor a finn sajtóban több történet is napvilágot látott. Egy mérnök arról panaszkodott a közösségi médiában, hogy feleségével az elmúlt közel négy évben folyamatosan dolgoztak, több ezer euró adót befizettek, emellett nem sajnálták a tandíjat arra, hogy továbbképezték magukat, egészségügyi ellátásukat a munkaadó cég fizette, és miután gyermektelenek, az ő ellátásukkal sem terhelték a finn rendszert. Most viszont költözésen gondolkodnak.
Számos egyéb nehézséggel is kénytelen szembenézni egy külföldi munkavállaló a mostani törvénytől függetlenül.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
