Egy hétfői interjúban a miniszter a biztonsági hatóságok információira hivatkozva annak a nézetnek adott hangot, hogy iszlám terroristák esetleges merényletekkel igyekezhetnek befolyásolni az őszi választások kimenetelét, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt 2004-ben Spanyolországban tették.

Ugyanezt az álláspontot fogalmazta meg szintén egy hétfői nyilatkozatban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) elnöke. Jörg Zierke szerint Németország az elsők között szerepel az iszlám terroristák támadási célpontjainak listáján, s az okot a küszöbönálló választások jelentik.

Mind Schauble, mind Zierke emlékeztetett a 2004  márciusában - három nappal a spanyolországi választások előtt - madridi vonatok ellen elkövetett, csaknem 200 halálos áldozatot, s több mint 1800 sebesültet követelő véres merényletekre. Szakértők szerint a merényletek jelentős mértékben hozzájárultak az akkori konzervatív Aznar-kormány bukásához, s a szocialisták hatalomra kerülését követően az Afganisztánból történt spanyol kivonuláshoz.

A Handelsblattnak nyilatkozva Schauble felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben Németország címére az interneten több videófenyegetés érkezett. A felvételeken a gyanú szerint az al-Kaidához közel álló csoportok merényletekkel fenyegették az országot arra az esetre, ha nem vonja ki katonai kontingensét a közép-keleti országból. "Németországot nem lehet sem megfélemlíteni, sem zsarolni" - szögezte le a miniszter, aki utalt ugyanakkor arra, hogy a hatóságok a fenyegetéseket rendkívül komolyan veszik.

A BKA elnöke több újságban is határozott párhuzamot vont az akkori spanyolországi és a jelenlegi németországi helyzet között. Zierke szerint a legutóbbi videófenyegetések, továbbá egyéb bizonyítékok is azt valószínűsítik, hogy Németország ellen merényleteket készítenek elő. Az említett videókkal kapcsolatban utalt arra is: hosszú idő óta első ízben fordult elő, hogy terroristagyanús személyek közvetlenül Németországot - s német nyelven - fenyegették.

Általános vélekedés szerint egy esetleges merénylet - Spanyolországtól eltérően - aligha vezetne az afganisztáni német kontingens kivonásához. A parlamenti pártok ugyanis - a Baloldal kivételével - többé-kevésbé támogatják a német békefenntartói szerepvállalást, amit a lakosság ellenez ugyan, de ez az ellenzés távolról sem olyan heves, mint Spanyolországban volt.

A terrorfenyegetettség megnövekedésével kapcsolatos figyelmeztetésekkel párhuzamosan Németországban ugyanakkor felerősödött azoknak a tábora, akik határozottan ellenzik, hogy az ország a guantánamói börtöntábor bezárása esetén ottani foglyokat fogadjon be.