Nincsenek arra utaló jelek, hogy gyors megoldást lehet találni az észak-koreai nukleáris program okozta válságra - jelentette ki csütörtökön Phenjanban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Lavrov, aki észak-koreai kollégájával, Pak Ui Csunnal tárgyalt, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy bonyolult folyamatról van szó, és nem szabad, hogy a feleket elragadják az érzelmek. "Az eddig meglévő alapra kell koncentrálnunk" - mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov péntekig tartó látogatásán várhatóan arra igyekszik rávenni a sztálinista phenjani vezetést, hogy fenyegetőzése ellenére ne indítsa újra az ország leállított nukleáris létesítményeit és ne vonuljon ki az észak-koreai atomprogram leszerelését célzó hatoldalú tárgyalásokról.
Phenjan a múlt héten az említett lépések bejelentésével és az atomlétesítményeit ellenőrző ENSZ-megfigyelők kiutasításával reagált arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ) elítélte egy nagy hatótávolságú észak-koreai rakéta április 5-i fellövését. Phenjan azt állítja, hogy a rakétával távközlési műholdat bocsátott fel a világűrbe, az Egyesült Államok és szövetségesei szerint viszont valójában a rakétát akarta kipróbálni. Az ENSZ BT szerint a rakétaindítás sérti a 2006-ben elfogadott 1718-as számú BT-határozatot, amely megtiltja Észak-Korea számára a nukleáris kísérleteket és a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos tevékenységet.
Az ENSZ BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács újabb szankciókat vezessen be Észak-Korea ellen, a testület ehelyett a már korábban elfogadott büntetőintézkedések szigorú végrehajtását szorgalmazta.
A két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország részvételével folytatott hatoldalú tárgyalásokon 2007-ben megállapodás született arról, hogy Észak-Korea leszereli katonai célokra alkalmas plutóniumot termelő nukleáris létesítményeit, cserébe pedig egymillió tonna fűtőolajat és egyéb kedvezményeket kap. A leszerelés melletti elkötelezettsége jeleként Phenjan tavaly júniusban felrobbantotta a jongbjoni atomerőmű hűtőtornyát, de a megállapodás végrehajtása egy hónappal később megakadt a korábbi észak-koreai nukleáris tevékenység ellenőrzése körül Phenjan és Washington között kirobbant vita miatt, s azóta sem történt előrelépés e téren.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Az építési és közlekedési miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
