A válságkezelés alapján ítélik meg a csehek a pártokat

A szerdán nyilvánosságra hozott eredmény azt mutatja, hogy a választók számára a további fontos kritériumot a pártok és vezetőik hosszabb távon megítélt munkája, tevékenysége jelenti. A megkérdezettek 35 százaléka állította: döntésében a legfontosabb kritériumnak azt tartja, hogy az adott párt hogyan viszonyul, milyen megoldásokat kínál a jelenlegi válság okozta problémák megoldására.

A politikai pártok és vezetőik eddigi tevékenysége alapján a csehek 28 százaléka kíván dönteni. Húsz százalék azt mondta: átnézi a rendelkezésre álló pártkínálatot, s azután dönt. Nagyjából 11 százalék azt veszi figyelembe, miként viselkedtek a pártok a Mirek Topolánek által vezetett kormány megbuktatásakor, míg nyolc százaléknál a döntésben a cseh európai uniós elnökség idején mutatott teljesítmény is szerepet játszik. 

A több mint 1200 személy bevonásával elvégzett országos kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 32 százaléka eddig egyáltalán nem foglalkozott azzal, mit csinálnak, hogyan dolgoznak a cseh EP-képviselők, míg 48 százalékot csak minimális mértékben érdekelte a dolog. Mindössze a megszólítottak három százaléka állította azt, hogy a cseh EP-képviselők képviselők munkáját rendszeresen figyelemmel kísérte. Nem egészen 17 százalék azt mondta, hogy időnként foglalkozott ezzel.

Ugyanakkor az emberek 77 százaléka kijelentette, hogy egyetlen olyan cseh EP-képviselői kezdeményezést sem tud említeni, amely az elmúlt években felkeltette az érdeklődését. Csehországban június 5-én és 6-én lesz az EP-választás, amelyen összesen 32 párt, mozgalom és koalíció indít jelölteket a 22 cseh EP-mandátumért.