A tervezet a közlés szerint megerősíti az oszthatatlan és egyenlő biztonság elvét, és felvázolja megvalósításának mechanizmusait.

Dmitrij Medvegyev orosz államfő a tervezetet elküldte az euroatlanti és eurázsiai államok, valamint a NATO, az EU, a FÁK-tagállamok Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), a FÁK és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vezetőinek.

Az orosz hírügynökségekhez a Kreml sajtószolgálata által eljuttatott, 14 pontból álló tervezet szerint "a globalizált és kölcsönös függőségekben élő világban egyesíteni kell az erőfeszítéseket a mai kihívásokra és a biztonságot fenyegető veszélyekre való hatékony reagálás érdekében". Az orosz tervezet együttműködési mechanizmusok kialakítását javasolja a felmerülő kérdések és nézeteltérések tisztázására.

Medvegyev első ízben tavaly vetette fel egy ilyen szerződés megkötését, de indítványa Nyugaton mindeddig nem lelt jelentős visszhangra, miközben Oroszország a biztonságát érintő veszélyeket lát az Egyesült Államok, illetve a NATO különböző lépéseiben és terveiben, így egyebek között Grúzia és Ukrajna NATO-csatlakozási törekvésében, a NATO némelyik hadgyakorlatában, és nem utolsósorban erősen aggasztotta Oroszországot a globális amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítésére vonatkozó terv, míg Washington annak felülvizsgálata mellett nem döntött.

A dokumentum javasolja, hogy a csatlakozók biztonsági intézkedéseik meghozatalánál, tegyék azt önállóan, vagy másokkal közösen, vegyék figyelembe az összes többi aláíró fél érdekeit, s ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek jelentős mértékben érintik egy vagy több aláíró fél biztonságát.

A javaslat értelmében az aláíróknak jogukban áll információkat kérni más aláíróktól az utóbbiak által tett olyan törvényalkotási, adminisztratív, vagy szervezeti jellegű lépésekről, amely az információt kérő szerint az ő biztonságát érinti. Mind a kérdésről, mind a válaszról a felek tájékoztatják azt az államot, amelynél a szerződést letétbe helyezték, az pedig az információt továbbítja a többi aláírónak.

A dokumentum szerint az aláíróknak jogukban áll egy bármely más aláírót sújtó fegyveres támadást maga elleni támadásnak tekinteni, s az önvédelemhez való jog alapján, az ENSZ-alapokmány 51. cikkelyével összhangban jogában áll segítséget - ezen belül katonai segítséget - nyújtani a megtámadott aláírónak mindaddig, amíg az ENSZ BT nem tesz lépéseket a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére.

Medvegyev javaslata hangsúlyozza, hogy az indítványozott szerződés nem érinti és nem is fogja érinteni az ENSZ BT alapvető felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, s nem érinti továbbá az aláíróknak ENSZ-alapokmányból fakadó jogait és kötelezettségeit.

Végül a közzétett szöveg rámutat, hogy a szerződéshez a későbbiekben csatlakozhat bármely más állam vagy nemzetközi szervezet is, s hogy bármely aláíró felmondhatja a szerződést, amikor ezt saját magasabb érdekei szempontjából szükségesnek tartja.