Logikusnak tűnik, hogy ha valaki ki akar vinni egy nem védett műtárgyat az országból, akkor az engedélyezési eljárás során az örökségvédelmi hatóság szakemberei, vagy az általuk felkért művészettörténészek megvizsgálják a műalkotást. Hiszen csak így tudnak hitelt érdemlően határozni arról, hogy az illető műtárgy kivihető-e, vagy olyan értéket képvisel a magyar kulturális örökség tekintetében, hogy érdemes a védelemre. Ilyen esetben a műtárgy végleges kivitelét megtiltja a hatóság, és elindítja védési eljárást.
Sokáig így is volt az eljárásrend, de a NER a Covid-járvány alatt megváltoztatta a szabályokat, és elég lett egy fotót, illetve a kérelmező nyilatkozatát beküldeni a műtárgyról, annak vélt értékéről, alkotójáról. Még azt sem határozták meg, milyen felbontású képet kell a kérelmezőnek a hatóság rendelkezésére bocsátania.
Így történhetett meg, hogy 2023. júliusában ismeretlen festő, 50 ezer forint értékű képére kért kiviteli engedélyt valaki, és mellékelt egy rossz minőségű, valószínűleg manipulált képet, amin nem látszott Gustav Klimt hagyatéki bélyegzője. A hatóság, bár lehetősége lett volna bekérni a képet, a kérelmező által közölt adatokból úgy ítélte meg, hogy a műtárgy nem képez jelentős értéket, és nem kell kiviteli engedély ahhoz, hogy elhagyja az országot.
Lapunk cikke nyomán derült ki, hogy a festmény valójában Gustav Klimt Afrikai herceg című képe volt, amit később 15 millió euróért kínált a bécsi székhelyű Wienerroither & Kohlbacher Galéria.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) most ennek hatására tervezi módosítani a kulturális örökségvédelmi törvényt. „A módosítás kizárja a nem védett kulturális javak kiviteli eljárásban az ellenőrzött bejelentés alkalmazását” – áll a kormany.hu-ra felkerült tervezetben, ami azt jelenti, hogy ezután nem lesz elég csupán bejeleteni egy-egy műtárgy kiviteli szándékát. A törvénytervezet szerint „a kiviteli engedélyezési eljárásban kötelezően szemlézni kell a nem védett kulturális javakat. A módosítás a hatóság megalapozott döntéshozását segíti elő. ”
Az ÉKM az ügy kirobbanása után vizsgálatot indított, mely során kiderült, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel. A kérelmező a kiviteli kérelem benyújtásakor tisztában volt vele, hogy a festmény a világhírű szecessziós festő munkája.
A minisztérium már a vizsgálat eredményének közlésekor bejelentette, hogy kezdeményezi a vonatkozó jogszabály megváltoztatását.
