"Létfontosságú, hogy teljes vizsgálatot folytassanak le annak megállapítására, pontosan hogyan történt a vérontás. Úgy vélem, Izraelnek sürgősen teljes magyarázatot kell adnia" - szögezte le korábban Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.

Ankara azért kérte az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását, mert izraeli haditengerészeti kommandósok hétfő hajnalban megostromolták a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla vezérhajóját. Több aktivista a fedélzetre lépő katonákra támadt, akik ezért tüzet nyitottak rájuk.

A halottak számáról egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek, de legalább 9 aktivista életét vesztette, és több tucatnyi ember megsebesült, köztük hat izraeli katona. A halottak, illetve a hajón utazók jelentős része török állampolgár volt. A flottilla többi, kisebb hajókból álló tagja ellenállás nélkül megadta magát. A kommandósok ellenőrzésük alá vonták a flottillát, a sebesülteket izraeli kórházba szállították, az aktivistákat pedig várhatóan kiutasítják Izraelből.

A flottilla zászlóshajója, a Mavi Marmara

Free Gaza Movement / Flickr

A Gázai övezet ellen - azóta, hogy a Hamász radikális palesztin szervezet 2007-ben kizárólagos irányítása alá vonta a területet - szigorú izraeli zárlat van érvényben. Ez annyit jelent, hogy oda csak az emberi élethez feltétlenül szükséges áruk juthatnak be. A segélyt szállító flottilla aktivistái e zárlat feloldását is el szeretnék érni.

Bár egyelőre nem tudni pontosan mi történt az összecsapás során, az biztosnak tűnik, hogy Izrael több fronton is nehéz helyzetbe került. Elpártolhat tőle muszlim szövetségese, Törökország, amellyel évek óta katonai együttműködést is folytat. Isztambulban most hatalmas tiltakozást váltott ki a - számos török civilt is szállító - hajót ért támadás, Ankara lemondta a tervezett közös katonai gyakorlatokat, visszahívta Izraelben állomásozó nagykövetét és kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását.

Tüntetők Törökországban

MTI/AP

Izrael az Európai Uniótól sem számíthat sok jóra. Az EU tagországai hétfőn közös közleményben ítélték el a halálos áldozatokhoz vezető erőszak használatát a flottilla vezérhajóján. A közleményben Catherine Ashton külügyi főképviselő egyúttal azonnali, teljes és pártatlan vizsgálatot követelt a hajnali eseményekről, illetve annak körülményeiről. Az EU egyúttal azt is jelezte, hogy a történtek megerősítik a gázai helyzet hosszú távra szóló, mielőbbi megoldásának szükségességét.

Az izraeli támadás ellen nemcsak Ankarában, Isztambulban, Ammanban tüntettek ezrek, de több európai nagyvárosban is, többek között Athénban, Koppenhágában, Párizsban, Brüsszelben, Stockholmban és Oslóban is az izraeli követségek elé vonultak a protestálók.

Az Izraelben élő arab lakosság reakciója a belső feszültséget növeli. Az itt élő 1,3 millió arabot sztrájkra és tüntetésekre szólították fel a közösség vezetői.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő sajnálatát fejezte ki a külföldi aktivisták halála miatt, de egyúttal megerősítette, hogy a gázai övezet blokádját nem adják fel. Az izraeli miniszterelnök irodája bejelentette, hogy a péntek óta Kanadában tartózkodó kormányfő lemondta keddi washingtoni látogatását, nem találkozik Barack Obama elnökkel, hanem azonnal hazautazik. Pedig Obamával várhatóan az izraeli-palesztin békefolyamat további lépéseiről is tárgyaltak volna. A két oldal között csupán néhány hete indultak el a közvetett tárgyalások.