Németh András
Németh András

A hellén befektetők kedvenc célterületén, a Balkánon is súlyos gondokat okoz az eurót megrendítő görög válság. Visszaesnek a befektetések és a hazautalások, a bankok visszafogják a hitelezést.

„A görög üzletemberek húszmilliárd dollárt fektettek be Délkelet-Európában, a térségben jelen lévő több mint 3500 görög vállalkozás pedig legalább kétszázezer embernek ad munkát” – büszkélkedett tavaly novemberben Athénban Dimitrisz Drucasz, az ellenzéki szocialisták árnyék-külügyminisztere. Az utóbbi hónapokban azonban inkább fenyegetésként élik meg a látványos görög jelenlétet az érintett országokban, és a válság után lassanként beindulóban lévő fellendülés támogatására máris új források után néznek.

 A hellének két évtizeddel ezelőtt, a kelet-európai rendszerváltás, illetve Jugoszlávia szétesése után jelentek meg a térségben. Olaj- és távközlési cégeik, különösen pedig bankjaik révén hamarosan megkerülhetetlen szereplőkké váltak, elsősorban Bulgáriában, Szerbiában, Albániában és Romániában. Bulgáriában a tíz legnagyobb bank közül négy mögött áll görög tőke, míg Szerbiában és Romániában három, illetve két hellén pénzintézet szerepel a legnagyobbak listáján. Az athéni pénzintézetek e három ország összbetéteinek 15-20 százalékát kezelik, a legaktívabb a mindhárom piacon jelen lévő Eurobank EFG.

Bár az érintett bankok is csatlakoztak 2009 elején az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bécsi kezdeményezéséhez – azaz vállalták, hogy nem vonják ki a pénzt az egykori szocialista országokban lévő leányvállalataikból –, érezhetően megszigorították kölcsönzési politikájukat, és ezzel hozzájárultak a gazdasági növekedést fékező hitelszűkéhez. A helyzetet súlyosbítja, hogy az athéni nagybankok, például az Alfabank kockázati megítélése általában olyan rossz, mint a görög államadósságé, ám akad olyan pénzintézet is, köztük az Eurobank, amelynek hiteleit az athéni állampapíroknál is rizikósabbnak tartják. Elemzők szerint a külföldi bankok nem vonulnak ki a Balkánról, de a szerepük csökkenni fog. A vetélytársak mindenesetre készen állnak, az osztrák Raiffeisen a minap be is jelentette, hogy kész betölteni az esetleges űrt.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a görög üzletemberek beruházási kedve jobban megcsappant, mint a vetélytársaké. Szófiai adatok szerint tavaly a közvetlen görög befektetések értéke a tizedére zsugorodott, míg más beruházók csupán ötven százalékkal fogták vissza magukat. Elmaradnak, vagy legalábbis évekig késnek majd azok az infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztési programok is, amelyek a balkáni országok uniós közeledését szolgálták volna. A legismertebb ezek közül a térség gazdaságának fellendítését célzó, görög irányítású HiPERB-terv, ám athéni források szerint semmi esélye, hogy a jövőre kifizetendő 550 millió eurót az érintettek meg is kapják.

Görög bankfiók a bulgáriai Várnában
©

 Tetézi a bajt, hogy a költségvetési szigorítások és a munkanélküliség növekedése miatt elsőként a külföldi alkalmazottak kerülnek utcára. Görögországban közel félmillió albán, illetve több mint százezer bolgár dolgozik, többségük illegálisan. Az elbocsátások és a mindenkit érintő fizetéscsökkentés miatt a vendégmunkások egyre kevesebb pénzt utalnak haza, pedig tavaly Albániába 780 millió, Bulgáriába pedig 400 millió dollár jutott ily módon.

Szakértők szerint a görög válság Bulgáriában okozhatja a legnagyobb felfordulást. Nemcsak a banki jelenlét és a hazautalások fontossága miatt, hanem azért is, mert az ország exportjának 10 százaléka irányul Görögországba – Szerbiánál ez az arány 2-3 százalék –, a válság előtt tömegesen érkező és sokat költő görög turisták pedig jó pár évig sokkal kevesebb pénzt hagynak majd Bulgáriában.

A balkáni államok vezetői a saját gazdaságaikról szóló jó hírek ismételgetésével próbálják menteni a menthetőt. A szerb, a horvát és a boszniai politikusok a múlt héten előbb Zágrábban, majd Szarajevóban jelentették be, hogy országaikban véget ért a recesszió, megindult a fellendülés, a gazdasági alapok pedig stabilak. Míg Görögországban a GDP 13 százaléka körül alakul a költségvetési hiány, a balkáni országokban csak 3-4 százalék. Szerbiában ráadásul az államadósság csupán a hazai össztermék harmada.

A szerb politikusok ezért abban reménykednek, hogy a görögországi, spanyolországi, portugáliai és olaszországi bizonytalanságok miatt sok befektető a kisebb kockázatot jelentő, EU-n kívüli balkáni államokba viszi a pénzét. A gazdasági szakértők – köztük Dario Bjelkanovics, a balkáni térségre szakosodott zágrábi InterCapital tanácsadó cég elemzője – azonban józanabbak, és arra figyelmeztetnek, hogy a görög válság az egész régió megítélését rontja.

NÉMETH ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Világ

Már a rómaiak is

Görögország, majd Spanyolország és Portugália után (HVG, 2010. május 29.

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

Térey János posztumusz kötete: mintha érezte volna a közelgő véget

Térey János posztumusz kötete: mintha érezte volna a közelgő véget

Új járatok indulnak Budapestről New Yorkba

Új járatok indulnak Budapestről New Yorkba

Súlyos bandaháború tört ki egy mexikói nagyvárosban

Súlyos bandaháború tört ki egy mexikói nagyvárosban

Franciaország körözést adott ki az Iszlám Állam vezetője ellen

Franciaország körözést adott ki az Iszlám Állam vezetője ellen

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben