Ma valószínűleg lehetetlen lenne a tíz évvel ezelőttihez hasonló, nagyszabású, bonyolult, magas fokú szervezettséget igénylő terrorcselekmény-sorozat végrehajtása - vélekedett hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Gilles de Kerchove, az EU terrorellenes koordinátora.
Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merényletek közelgő évfordulója alkalmából az unió fő terrorelhárítója megvonta az elmúlt évtized nemzetközi terrorizmus elleni küzdelmének mérlegét. Szerinte ma sokkal jobb a terrorelhárítási felkészültség szintje, mint tíz évvel ezelőtt. Az al-Kaida terrorszervezet nagyon meggyengült, de továbbra is komoly veszélyt jelentő terrorcsoportok működnek például Jemenben, a Szahel-övezetben, Afganisztánban, illetve Pakisztánban - mondta.
A koordinátor szerint a tények azt bizonyítják, hogy az al-Kaida retorikája teljesen hatástalannak bizonyult a demokráciavágyat tükröző "arab tavasz" által érintett országokban. Hosszú távon - tette hozzá - az észak-afrikai országokban tapasztalható változások segíthetik a terrorizmus leküzdését. Rövid távon ugyanakkor - ismerte el - a változások nyomán jelentkeznek kockázatok is, hiszen például visszanyerték szabadságukat radikális iszlám nézeteket valló személyek, és mivel a demokrácia nem hoz jólétet egyik napról a másikra, a meggyengült észak-afrikai országok egy időre akár destabilizálódhatnak is.
Gilles de Kerchove hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben az Európai Unió nem a "terror ellen vívott háborúról" beszél, hanem "büntetőjogi megközelítést" alkalmaz. Úgy vélekedett, hogy a "háborús" felfogás, amely például az amerikaiak guantánamói támaszpontbörtönében, a "hadifoglyok" bírósági tárgyalás nélküli ott tartásában ölt testet, mártírrá, az általuk képviselt "ügy" hőseivé avathatja a terroristákat. Az EU ugyanakkor - tette hozzá - bűncselekmények elkövetőiként kezeli a terroristákat, ügyel arra, hogy az ellenük szabályszerűen lefolytatott büntető eljárás során tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a jogállamiság szempontjait.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
