A konzervatív Rzeczpospolita részletesen foglalkozik Jaroslaw Kaczynskinak, a PiS elnökének a választások után elhangzott, a messzemenő változások szükségét hangsúlyozó kijelentésével, amely szerint eljön még az idő, "amikor Budapestünk lesz Varsóban". Mint írta, ez a mondat gyors karriert futott be a varsói internetezők körében. A Facebookon külön oldalt nyitottak "Nem akarok Budapestet Varsóban" címmel.

Tért nyert az antiklerikális mozgalom

A lap szerint a választások nagy meglepetése, hogy Janusz Palikot baloldali, liberális, antiklerikális mozgalma (RP) nemcsak bejutott a törvényhozásba, de az eddigi eredmények szerint a harmadik politikai erő lett Lengyelországban. A másik nagy meglepetés a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) rendkívül gyenge szereplése, eddigi történetének legrosszabb, egyszámjegyű eredménye, amellyel utolsó helyen áll a szejmbe bejutott öt párt között.

A konzervatív Rzeczpospolita kommentátora úgy véli, nem a PO kormányzása volt annyira meggyőző, hogy most ismételhet, hanem az ellenfél, a Jog és Igazságosság (PiS) bizonyult túlságosan gyenge ellenfélnek. A kormánypárt súlyos hibákat követett el az elmúlt négy évben - az autópálya- és útépítésekben tapasztalható káosz, az oktatási reform kudarca, a szmolenszki vizsgálat melléfogásai -, de a választók mindezt megbocsátották neki. Úgy döntöttek, hogy minden hibája és gyöngesége ellenére a PO a stabilitás biztosítéka. Értékelték, hogy az életszínvonal növekszik, vagy legalábbis más európai országokkal összehasonlítva csak kis mértékben csökken. A PiS 2010 óta a szmolenszki katasztrófa túsza. Az egyes politikusai és hívei által mind erőteljesebben hangoztatott vélemények egy vélt "merényletről" elriasztották tőle a centrum szavazóit. Nem sikerült megszabadulnia a radikalizmus és kiszámíthatatlanság bélyegétől.

Janusz Palikot diadalát kétségtelenül a fiatal szavazóknak köszönheti. És fordulatot jelez a "katolikus" Lengyelországban a lengyelek egy részének világnézetében. A szexuális kisebbségek jogegyenlősége, a szabad abortusz, az enyhe kábítószerek legalizálása, a mesterséges megtermékenyítés állami finanszírozása, a papok megadóztatása, a hitoktatás és a feszületek száműzése az iskolákból - olyan jelszavak, amelyek eddig nem hoztak tömegesen szavazatokat Lengyelországban. De a párt sikerét legalább olyan nagy mértékben köszönheti Grzegorz Napieralskinak, az SLD elnökének, aki az egyik aktivista szerint melléfogásai miatt a kampányban az RP "titkos fegyvere" volt.

A baloldal utolsó dobása?

A Rzeczpospolita az SLD "szép temetéséről ír", és idézi Aleksander Kwasniewski volt államfőt, aki az SLD megsemmisítő vereségéről kijelentette: lehet, hogy ez volt az utolsó választás, amelyen a baloldal bejutott a parlamentbe. A baloldali liberális Gazeta Wyborcza szerint a PO nem aratott diadalt, csupán győzött négyévi nehéz kormányzás, gazdasági válság, természeti katasztrófák, a szmolenszki tragédia, a PiS-nek "a demokratikus állam elleni szakadatlan lázítása" után. A szabad Lengyelország húszéves történetében először fordult elő, hogy egy párt ismételten győzni tudott - emelte ki. A Szolidaritás Választási Akció 2001-ben eltűnt a süllyesztőben, az SLD máig nem tért magához 2005-ös választási veresége után. A PO győzött, és ismét elrekesztette az utat a hatalomhoz a PiS elől. A PiS elérte lehetőségei tetőpontját, a hatodik választási vereségét szenvedte el. Négy éve 32 százalékot szerzett, most 2 százalékkal kevesebbet.