Jukija Amano a NAÜ kormányzótanácsának ülésén jelentette be azt is, hogy szakértőket akar küldeni az iszlám köztársaságba. Mint kifejtette, erre az iráni atomenergia-ügynökség alelnökének írt november másodikai levelében tett javaslatot és reméli, hogy hamarosan meg tudnak állapodni egy megfelelő időpontban.
Amano emlékeztetett arra, hogy a tagállamoknak múlt héten előterjesztett jelentésében komoly aggodalmainak adott hangot az atomprogrammal kapcsolatban. "Amíg Irán nem működik együtt a szükséges módon az ügynökséggel, addig nem jelenthető ki, hogy minden nukleáris tevékenysége békés célú" - hangsúlyozta Amano. Hozzátette azt is, hogy továbbra is párbeszédre törekszik Teheránnal.
Amano csütörtökön ismét aggodalmának adott hangot az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban is és teljes együttműködésre szólította fel a távol-keleti országot. Az ügynökség 2009 áprilisa óta nem tudott ellenőrzéseket végezni Észa-Koreában.
Kitért arra is, hogy a szíriai hatóságok továbbra sem biztosítanak teljes hozzáférést a NAÜ ellenőreinek azokhoz a létesítményekhez, amelyek a feltételezés szerint a Deir-ez-Zór-i létesítményhez köthetőek. Az utóbbi, 2007-ben Izrael által lebombázott létesítmény a NAÜ korábbi megállapítása szerint feltehetően olyan nukleáris létesítmény volt, amelynek létezését Szíria elmulasztotta bejelenteni az ügynökségnek.
A főigazgató múlt heti jelentése első alkalommal foglalkozott részletesen az iráni atomprogram lehetséges katonai vetületeivel. Megállapításai szerint a NAÜ rendelkezésére álló információk arra utalnak, hogy Irán nukleáris fegyver fejlesztésén dolgozott. "E tevékenység 2003 végéig strukturált program keretében zajlott, és bizonyos része ma is folyhat" - állt a főigazgatói beszámolóban.
A jelentés nyomán felerősödtek az Irán elleni szankciókat követelő nyugati kijelentések, ezzel szemben Kína és Oroszország továbbra is ellenzi az újabb szankciókat. Diplomáciai források szerint a kormányzótanács pénteken véget érő ülésén várhatóan határozatot fogad el az iráni atomprogramról. Nyugati hírügynökségeknek nyilatkozó diplomaták szerint valószínűleg mérsékelt határozat születik majd, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal bíró mind az öt ország - így Kína és Oroszország is - támogatni tud.
