Amerikai szemmel

A határok mozgatásával nem lehet megoldani a válságokat, és ez Koszovóra is érvényes – mondta a HVG-nek Budapesten Philip T. Reeker amerikai külügyi helyettes államtitkár.

– Sokan pesszimisták a Balkán jövőjét illetően, úgy vélik, még mindig nem oldódott meg a térség válsága. Milyen most a helyzet Washington szerint?

– A térség sokat változott húsz év alatt, nagyon messzire jutottak az egykor egymás ellen harcoló országok. Bár tudjuk, hogy még sok a teendő, és sok más térség, például Afganisztán és Irak elvonhatja a figyelmet, mindig ügyeltünk arra, hogy elég emberi és anyagi erőforrás legyen a balkáni fejlemények kezelésére. Az EU-val is folyamatosan egyeztetünk, mert Brüsszellel együtt azt valljuk, hogy a Balkán országainak is a közös Európában van a jövőjük.

– Szerbia is szeretne bejutni a közös Európába, ám nem akar lemondani Koszovóról. Washington beleegyezne az egykori szerbiai tartomány megosztásába?

– Európában nem működnek azok az elképzelések, melyek szerint az államhatárokat az etnikai határok mentén kellene meghúzni. Szerbia többnemzetiségű ország, ahol a különféle nemzeti és vallási közösségek évszázadokon át éltek békében egymással. Észak-Koszovó ügyét meg lehet oldani, ám nem megosztással és erővel, hanem olyan jogállami eszközökkel, amelyek révén a koszovóiak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül biztonságban érezhetik magukat. Koszovó határait meghúzták, Szerbiának is tovább kell lépnie.

– Mi a véleménye arról a tervről, amely szerint egy államban kellene egyesíteni az albánok lakta két országot, Albániát és Koszovót?

– Igen, van két, albánok lakta állam, de élnek még nagy számban albánok Macedóniában és Szerbiában is. Nem támogatjuk a határmódosításokat, azok nem egyeztethetők össze az európai értékekkel. Meg aztán, nem is találkoztam olyan koszovói vezetővel, aki feláldozná a saját pozícióját az összeolvadás érdekében.