Az alapítók

Petra Kelly (1947–1992) nélkül valószínűleg nehezebben indultak volna a Zöldek, ha nem ő az első emblematikus figurájuk.

  • HVG HVG
Az alapítók

Petra Kelly (1947–1992) nélkül valószínűleg nehezebben indultak volna a Zöldek, ha nem ő az első emblematikus figurájuk. Az éles ésszel, pergő nyelvvel és csinos külsővel megáldott fiatal nő 1979-ben, a NATO rakétatelepítési programja elleni tiltakozásul kilépett az SPD-ből, s lett az alakulóban lévő zöld mozgalom első szóvivője. A Zöldek első nagy sikere, az 1983-as Bundestagba jutás után a frakció egyik vezetője lett. Miután 1990-ben a Zöldek nem kerültek be az egyesített ország törvényhozásába, Kelly kiszorult a nagypolitikából. 1992 októberében holtan találták lakásukon élettársával, Gert Bastiannal, a békeaktivistává lett nyugalmazott Bundeswehr-tábornokkal. A magyarázat szerint Bastian agyonlőtte az alvó Kellyt, majd magával is végzett.

Otto Schily (1932–) volt 1983-ban Kellyvel együtt a Zöldek első frakciójának társelnöke. A Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tagjainak egyik védőjeként elhíresült Schily az egyetem után öt évig „normális” ügyvédként dolgozott. 1980-ban csatlakozott a Zöldekhez, a parlamenti frakción belül a reálpolitikai szárnyhoz tartozott, vagyis azokhoz, akik már akkor lehetőséget láttak az SPD-vel való együttműködésben. 1989-ben kilépett a pártból, és visszaadta képviselői megbízatását. Csatlakozott az SPD-hez, a szociáldemokrata–zöld koalíció idején hét évig belügyminiszter volt, s rendpárti politikus lett. 2005 óta nyugdíjasként él.

Joseph Martin Fischer (1948–) soha nem volt ugyan a párt formálisan első számú vezetője, ám a Zöldekre gondolva ma is sok embernek automatikusan „a Joschka” jut eszébe. Karrierje egyedülálló: a Budakesziről kitelepített katolikus sváb család ifjúkorában rendszeresen ministráló gyermeke mindenféle iskolai végzettség, pláne diploma nélkül lett Európa vezető nagyhatalmának külügyminisztere, több egyetem vendégprofesszora. Aki diplomáciailag „levezényelte” Németország második világháború utáni első aktív részvételét egy határain túli katonai akcióban, a NATO Jugoszlávia elleni, Koszovó ügyében indított, 1999-es légi csapásaiban. A mégiscsak környezetvédő pártból „kinőtt” egykori külügyminiszter – aki 2005-ben képes volt egyik pillanatról a másikra hátat fordítani a politikának – ma egy nagy energetikai cégnek, továbbá egy ismert autógyárnak ad tanácsot a nevét viselő J&F Consulting cég képviseletében.