Elsüllyedt ország

Bangkok belvárosa megúszta az utóbbi hat évtized legnagyobb árhullámát, noha a víz elért több turistalátványosságig, a kínai negyedig, a Smaragd Buddha-templomig és a királyi palota környékéig is. A 12 milliós thaiföldi főváros északi és keleti kerületeit a homokzsákokból rögtönzött védőgátak sem mentették meg a víztől és hordalékától, a járványveszélyt jelentő szeméttől, ráadásul a Bangkok környéki krokodilfarmokról több száz állatot is kiszabadított az árvíz. Víz alá került a főként belföldi járatokat és magángépeket fogadó Don Muang repülőtér és a közelében berendezett katasztrófavédelmi központ, a nemzetközi forgalmat lebonyolító Suvarnabhumi légikikötőt viszont megvédte városon kívüli fekvése, valamint a köré épített, 23,5 kilométeres gát.

AP

 Thaiföldön aligha okozhat meglepetést az árvíz. Évről évre ismétlődő ciklusban, májustól októberig gigászi monszunfelhők ontják a viharos záporokat. Nyár végére az ország északi hegyeiben felduzzadt folyók menetrend szerint kilépnek a medrükből, és barna iszapos vizük földcsuszamlásokkal kísérve önti el az alacsonyabban fekvő városokat. Így történt ez idén nyáron is, csakhogy ezúttal a monszunesők már márciusban, egy hónappal a száraz évszak végét jelző thai újév előtt megeredtek. A rekordot döntő 38–40 fokos forróság egymás után szülte a hatalmas ciklonokat. A nyár végére olyan felhőszakadások érték el Thaiföldet, hogy az északi víztározók csurig teltek, ám ebben néhány szakértőn kívül sem a kormány, sem a tározókat és az elvezető csatornákat menedzselő állami vízműtársaság nem talált semmi rendkívülit.

Az ország északi részén azonban néhány víztározó gátja átszakadt, és több millió köbméter víz zúdult a régió központjára, Csiangmaira. A lakosság csónakokkal menekített mindent, hűtőszekrényt, tévét – gyermekeket és kiskutyákat. Északon és északkeleten a természettel közeli kapcsolatban élők meglepően derűsen fogadták az áradások első hullámát. A térdig érő vízben táncos mulatságokat rendeztek, a mentőcsónakokban zene, éneklés és rizspálinka folyt. De ahogy múltak a napok, a várt kormánysegély helyett csak még több víz érkezett. A szárított tésztalevesek sovány segélycsomagjait és a katasztrófalátogatásokon parádézó kormányzati küldöttségeket hamar megelégelték az áradással küzdők, a hatósági tehetetlenkedés miatti keserűség egy helyi önkormányzati vezető meggyilkolásáig fajult.

A hegyvidékekről alig egy hét alatt eltűnt az ár, amely folytatta útját délnek. Először a három nagy folyó találkozásánál fekvő, Bangkoktól 240 kilométerre lévő Nakhonszavan városát öntötte el, ahol egyetlen ház sem maradt szárazon. Noha nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárost is eléri az árhullám, a kormány tétlenül nézte az eseményeket, csak akkor eszmélt, amikor a víz már a Bangkoktól 76 kilométerre fekvő Ajutthajába is betört. A régi királyi főváros házaiból csak a tetők látszottak ki, Thaiföld híres történelmi öröksége, az ajutthajai királyi emlékpark több száz éves templomai elmerültek, néhányuk megsemmisült.

A nemrég hivatalba lépett Jingluck Sinavatra, Thaiföld első női miniszterelnöke a bírálók szerint nem állt a helyzet magaslatán, és kapkodott a kormánya is. Bangkokban az alapvető élelmiszerekből és a palackozott vízből a pánikszerű vásárlások miatt hiány keletkezett, a fővárosból kivezető utakat pedig eltorlaszolták a közeledő víz elől a déli tengerparti városok, Huahin és Pattaja felé induló autókaravánok. Mentőötletként az árhullám tetőzésének idejére a fővárosban és húsz másik tartományban rendkívüli munkaszüneti napokat rendeltek el. Az áradások még hetekig tarthatnak, és hatásukat befolyásolhatja az özönvizet befogadó Thai-öböl dagályának nagysága is.

A károk mértékét a thaiföldi kereskedelmi kamara 250 milliárd bahtra (1 baht = 7 forint) becsüli. A jegybank máris 2,6 százalékra módosította az idei évre várt gazdasági növekedés ütemét a korábbi 4,1 százalékról. Az özönvíznek tulajdonítják, hogy a GDP a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest várhatóan 1,9 százalékkal zsugorodik. Még nagyobb lett volna a baj, ha a gazdasági teljesítmény 41 százalékát adó Bangkokot teljesen elönti az ár. A 320 milliárd dolláros GDP – amivel Thaiföld Délkelet-Ázsia második legnagyobb gazdasága Indonézia után – 60 százalékát hozó export október–december között 13 százalékkal maradhat el az egy évvel korábbitól. A szintén létfontosságú idegenforgalomnak komoly érvágás lehet, hogy a negyedik negyedévben a vártnál akár ötödével is kevesebb turista érkezhet az országba. Ez 30 milliárd baht bevételkiesést okozhat, és azt, hogy az idénre becsült 19 milliónál akár egymillióval kevesebben látogathatnak el Thaiföldre.

A bangkoki kormány az október 1-jén kezdődött pénzügyi évben 10 százalékot, 80 milliárd bahtot lefarag a költségvetési kiadásokból, és 350-ről 400 milliárd bahtra emeli a hiánycélt. A katasztrófa által sújtott cégeknek, kisvállalkozásoknak és egyéneknek 325 milliárd bahtos keretet különítettek el kedvezményes hitelekre, a víz alá került ipari parkok újjáépítésére pedig 100 milliárd bahtot szánnak. Összesen 600–800 milliárd baht értékben indítanak beruházásokat, amelyek célja a mostanihoz hasonló méretű árvizek megelőzése. Lesz helye a pénznek: Thaiföldön kormányok sora hagyta figyelmen kívül a szakértők tanácsait a hatékonyabb árvízvédelemről. A természetes gátakat jelentő erdőket kiirtották, spóroltak a vízelvezető csatornákon és a gátakon, és a folyók természetes folyási irányába városokat, gyárakat, autópályákat építettek.

TEVELI GÁBOR / BANGKOK