Az ügyészek csütörtöki vádbeszédükben azt kérték, hogy zárják elmegyógyintézetbe a tavaly júliusban 77 embert meggyilkoló szélsőjobboldali férfit. Amennyiben a bíróság hasonló következtetésre jut a várhatóan júliusi ítéletében, akkor Breiviket nem vonják büntetőjogilag felelősségre Norvégia legsúlyosabb, békeidőben elkövetett tömeggyilkosságáért.

Ha a bíróság beszámíthatónak tekinti Breiviket, akkor az ügyészség a kiszabható legsúlyosabb büntetést, 21 évi szabadságvesztést kér. 

A 33 éves férfi vitatta a korábbi igazságügyi orvosszakértők véleményét, akik szerint büntetőjogilag nem beszámítható, muszlimellenes aktivistának tartja magát, merényletét politikai nézeteivel indokolta és ragaszkodott ahhoz, hogy börtönben töltse le büntetését. A tíz hete tartó per utolsó napján, pénteken, a védelem valószínűleg ennek megfelelően megtámadja majd az ügyészség álláspontját. 

Breivik tavaly július 22-én autóba rejtett pokolgépet robbantott a norvég belvárosban, nyolc ember életét oltva ki, majd rendőrnek öltözve Utoya szigetére utazott, ahol 69 embert ölt meg a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában.

Korábban két norvég hatósági orvos szakértő is fenntartotta azt a megállapítását, hogy Anders Behring Breivik elmebeteg, ezért büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Torgeir Husby és Synne Sorheim, aki a per kezdete, április 16-a óta folyamatosan figyelte a norvég mészárost, áttanulmányozta a rendőrségi kihallgatásokon felvett anyagot is.

MTI/EPA

"Azt gondolja, mindannyiunkat meg kell mentenie attól, hogy odavesszünk a jó és a rossz csatájában. Azt hiszi, felelősséget visel és küldetést teljesít ebben a harcban, joga van döntenie életről és halálról, noha a végső felelősséget a tetteiért egy nem létező szervezetre hárítja" - mondta korábban Sorheim, amikor ismertette a 239 oldalas szakvéleményt.

A pszichiáterek szerint Breivik elmebetegségének első jelei 2002 és 2006 között mutatkozhattak meg először, utána teljesen magába zárkózott. Állapota ezután egyre romlott, 2010-től már kifejezetten delíriumos állapotba került (a tudat elborulása, érzékcsalódásokkal járó átmeneti tudatzavar).

A 33 éves tömeggyilkos 2006 óta ismét anyjával lakott, aki soha nem hitte, hogy fia elmebeteg, noha Breivik akkor már - a világtól teljesen elzárkózva - csak politikáról volt hajlandó beszélni, akárcsak arról a kiáltványról, amelynek megfogalmazásán dolgozott.