Románia képviseletében Victor Ponta miniszterelnök utazott el csütörtök reggel Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletére annak ellenére, hogy szerdán a román alkotmánybíróság az államfőnek adott igazat a politikai társbérletben élő két közjogi méltóság vitájában. A taláros testület leszögezte: az államfő feladata képviselni az országot, dönthet viszont úgy - akadályoztatása esetén - hogy átruházza ezt a feladatot a miniszterelnökre.

Basescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.

AP/Vadim Ghirda

Basescu szerint Románia legitim módon vesz részt a csúcstalálkozón, de a román miniszterelnök jelenléte törvénytelen. Hozzátette: nyolcéves államfői munkája során először fordul elő vele, hogy megakadályozzák valamely alkotmányos feladata teljesítésében.

Újságírói kérdésre válaszolva Basescu elmagyarázta: a külügyminisztérium működteti azt a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül Románia kapcsolatban áll az európai partnerekkel. A szokásjog szerint ezen a csatornán közlik a brüsszeli szervezőkkel a román küldöttség összetételét. Az elnöki hivatal állítólag több ízben felkérte a külügyminisztériumot az általa összeállított névsor továbbítására, amelyen Traian Basescu neve szerepelt az első helyen. Ehelyett - a miniszterelnök utasítására - a külügyminisztérium arról tájékoztatta a szervezőket, hogy a román delegációt Victor Ponta vezeti.

Az elnök szerint már csak azért is fontos lett volna jelenléte Brüsszelben, mert a csúcstalálkozó napirendjén az ország szuverenitását érintő kérdések szerepelnek. Basescu emlékeztetett arra, hogy uniós szinten ő az egyik szorgalmazója az integráció elmélyítésének és az "Európai Egyesült Államok" létrehozásának. Ilyen átfogó ügyeket érintő kérdésben nem ruházhatta át Pontára az ország képviseletét - állítja az államfő.

Basescu leszögezte: az elnöki jogkörök megváltoztatásának módja az alkotmánymódosítás, nem pedig az alkotmánysértés. Mint kifejtette, ő már két éve hajtogatja, hogy meg kell változtatni az alkotmányt: szerinte ebben kellett volna partnernek lennie az új szociálliberális kormánytöbbségnek, ha elégedetlen azzal, ahogy az alaptörvény a közméltóságok szerepét szabályozza.

Az ország képviselete egyike azoknak a hatásköröknek, amelyet az új szociálliberális kormánytöbbség megpróbál elvitatni a jobboldalhoz közel álló elnöktől. A személyes konfliktus mögött az intézményi hatáskörök "harca" is dúl, ugyanis a román alkotmány nem ad egyértelmű választ arra, hogy az államfő, vagy a miniszterelnök gyakorolja-e valójában a végrehajtó hatalmat az országban.