Vérre megy

A kairói elnöki palota előtt kopt keresztények tüntetnek. Nincsenek sokan, úgy százan lehetnek, a kezükben transzparensekkel. „Hol van a jog Dahsúrban?”, „Le a Muszlim Testvériséggel!” – olvasható a tábláikon. A tiltakozást a gízai kormányzóságban található kisvárosban, Dahsúrban a napokban lezajlott összecsapás váltotta ki. A helyi média beszámolója szerint egy mosodát üzemeltető kopt keresztény összekülönbözött egy helyi muszlimmal, akinek kiégette az ingét. A szóváltást fizikai erőszak követte, mindkét férfi rokonsága és ismerősei Molotov-koktélokat dobáltak egymásra, melynek eredményeként egy Moáz Mohamed nevű muszlim férfi meghalt, a mosodás háza pedig leégett.

A férfi temetése után szabadultak el az indulatok. Több száz muszlim indult el, hogy elégtételt vegyen hittestvérük haláláért: keresztények lakta házakat gyújtottak fel, a helyi templom ablakait betörték, koptok tulajdonában lévő boltokat kiraboltak. A feldühödött tömeg összecsapott a rendőrökkel is, akik közül tizenöten sérültek meg. A híradások szerint 120 keresztény családot telepítettek ki a Kairótól 40 kilométerre délre található, 15 ezres településről, hogy megakadályozzák a további vérontást.

„El kellett jönnünk. Azt mondták a rendőrök, hogy nem tudnak minket megvédeni, s veszélyben van, aki ott marad” – magyarázta a HVG tudósítójának Gjurgisz, az egyik fővárosi tüntető. „Most azért vagyunk itt – tette hozzá –, hogy követeljük az állampolgárként minket megillető jogokat. A jogot a biztonsághoz.”

A vallási feszültség egyre élesebb az országban. Egyiptom kilencvenmilliós lakosságának a többsége szunnita muszlim, az ortodox kopt keresztények aránya tíz százalék alatti. A 2011. januári forradalom óta gyakoriak a szektariánus összecsapások a maguknak több politikai és szabadságjogot követelő kopt keresztények és a muszlimok között (lásd Fitna című írásunkat). A júniusi elnökválasztáson az ország legnagyobb iszlamista szervezetének, a Muszlim Testvériségnek a jelöltje, Mohamed Murszi nyert, alig pár százalékkal utasítva maga mögé a szekuláris Ahmed Safikot (HVG, 2012. június 23.). A kopt keresztények a parlamenti és az elnökválasztáson a szekuláris jelöltekre szavaztak, korábban pedig a megbuktatott Mubarak-rezsim oszlopos hívei voltak, annak reményében, hogy az megvédi őket a politikai iszlamizmustól.

„A koptok félnek, hogy az új iszlamista kormány legitimálni fogja az erőszakot ellenük, és az eddig meglévő jogaiktól is megfosztják őket” – panaszolta Márk Gámál kopt emberjogi aktivista. Emlékeztet rá, hogy az ortodox keresztények papíron teljes jogú polgárai ugyan az államnak, mégis mindig jogfosztott helyzetben voltak, ritkán vállalhattak magas állami, illetve katonai tisztséget, s templomokat sem emelhettek kedvük szerint. „A forradalom óta gyakorlatilag minden hónapra jut fitna, azaz vallási összetűzés – mondta Gámál, majd hozzátette: – A nagyvárosokban még elfogadható a helyzet, de vidéken, mire kiér a rendőrség, gyakorlatilag már csak a holttesteket kell csomagolni. A tehetősebb keresztények sorban állnak az európai és amerikai követségeken.”

Az általános közbiztonsággal súlyos problémák vannak az országban a forradalom óta. A rendőri jelenlét gyakorlatilag a nagyvárosokba összpontosul, az észak-egyiptomi falvakban egyetlen rendfenntartó sincs. A nemrég beiktatott iszlamista államfőnek sem jönnek jól az összetűzések. Murszi röviddel a hivatalba lépését követően elnöki kegyelemben részesített 572 embert, köztük több ismert szélsőséges iszlamistát, amiért hevesen bírálta őt a világi ellenzék. A dahsúri vallási összecsapások miatt pedig sokan tétlenséggel vádolják. Murszi annyit tett, hogy az erőszak tombolása idején közleményben kérte a muszlimokat, biztosítsanak védelmet „keresztény testvéreiknek”, valamint azonnal meghallgatásra hívta az al-Azhar-mecset vezető sejkjét és a koptok megbízott pápáját (II. Senúda kopt pátriárka 2011 végén elhunyt, az utódját még nem választották meg).

A Muszlim Testvériséghez tartozó Sherif Khasszám imám szerint a koptok házait és boltjait megtámadó muszlimokat különböző szalafista – az iszlám konzervatív irányzata – szervezetek uszították a keresztények ellen, hogy nehéz helyzetbe hozzák a mérsékelt Murszit, akinek száznapos programjában kiemelt helyet kapott a közbiztonság helyreállítása. Az elnökválasztás idejére elmérgesedett a viszony a szalafista mozgalmak – köztük a parlamenti választáson 27 százalékot szerzett al-Núr (Világosság) párt – és a Testvériség között, mert utóbbit a konzervatívok túl békülékenynek tartják, és azzal vádolják, hogy eltért az iszlám iránymutatásától.

A Testvériség legfelső tanácsa keresztényekkel kiegészített vizsgálóbizottságot küldött Dahsúrba, hogy tárgyaljon a szemben álló felekkel, és próbálja helyreállítani a békét. A rendőrség több helyi muszlimot és koptot előállított és letartóztatott, a kisváros szinte kihalt. A felgyújtott házak romjai között a központi biztonsági erők egységei járőröznek, a sajtónak senki sem nyilatkozik, s a helyi kávézóban csak annyit mondanak az érdeklődőnek: még nem tudnak olyan kitelepített keresztény családról, amely visszaköltözött volna.

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / KAIRÓ, DAHSÚR