Örömteli meglepetés volt – reagált a hírre Kálmán Peregin szentkúti kegyhelyigazgató, aki szerint e gesztussal szerte a világon ismertebbé válik a nemzeti kegyhely. A katolikus egyházfő az ajándékba kapott szentkúti vízzel áldotta meg az audiencia végén a magyar államfőt és családját.

Áder János magánlátogatás során vihetett a szentkúti vízből, azt ugyanis nem valamilyen protokoll szerint kapta – közölte a kegyhelyigazgató, aki emlékeztetett arra, hogy a szentkúti vízből korábban XVI. Benedek pápa is kapott, amikor a magyarországi romák zarándokcsoportja járt a Vatikánban audiencián.

Kálmán Peregin szerint a kegyhelynek egyre nagyobb a látogatottsága, évente mintegy kétszázezer zarándokot fogadnak. Jövő vasárnap ugyanakkor átépítés miatt bezár a kegytemplom és a rendház: felújítják és bővítik a zarándokszállásokat és több kiszolgálóhelyiséget építenek. A 2,5 milliárd forintos beruházást a magyar állam támogatja, a munkálatok egy éven át tartanak, azalatt sátorban tartják a kegyhely búcsúit.

A hagyomány szerint 1091-1092-ben Szent László király ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért a mai Mátraverebély-Szentkút területén. Reménytelen volt a király továbbjutása, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg, László az új Mózes, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak.

A búcsújáróhely vizének tulajdonosított első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a hagyomány szerint a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét.

A zarándokok sokasága miatt 1210-ben templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút-völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsúkiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban nemzeti kegyhellyé nyilvánította Mátraverebély-Szentkútot mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.