A Fidesz győzelmét valószínűsíti az Orbán elvezeti a Fideszt az áprilisi újraválasztásig című írásában a konzervatív lengyel Rzeczpospolita külpolitikai szerkesztője, Jaroslaw Gizinski. A cikk szerint a kormány számára derűlátásra adhat okot a gazdasági helyzet javulása, elsősorban a munkanélküliség csökkenése. Arra is kitér, hogy a kormánypropaganda hangsúlyozza a 20 százalékos rezsicsökkentést és a devizahiteleseknek nyújtott segítséget, az IMF-hitel visszafizetését és a külföldi befektetők lassú visszatérését az országba. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos viták a szerző szerint nem keltenek mélyebb érzelmeket.

Néhány nap leforgása alatt több olyan rossz hírt is kaptak a baloldali politikusok, melyek egyértelművé teszik, hogy az áprilisi parlamenti választáson a baloldalnak nincs esélye a Fidesszel szemben – állapítja meg az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű napilap kommentárjában a Simon-ügyre utalva. Megjegyzi: a történtek után Simon Gábor "politikai hulla lett", és az ügy ahhoz vezethet, hogy "az Összefogásból is hulla lehet". A cikk szerzője rámutat: a baloldal és a Fidesz között "ledolgozhatatlan" különbség van, ez pedig az Összefogás csődjének tekinthető. Leszögezi: az Összefogás pártjainak többségéről az emberek véleménye nem változott négy év alatt, azt tartják, hogy "éppen olyanok, mint Simon: korruptak".

Simon Gábor ügye az Orbán-kormány malmára hajtja a vizet, egyúttal sok magyar választópolgárban tovább erősíti azt a gyanút, hogy az ország politikai elitjében, akár kormánypárti, akár ellenzéki, nem lehet teljesen megbízni – véli a Kurier című osztrák lap, amely lehetségesnek tartja, hogy a javában tomboló választási kampányban nem a Simon-ügy lesz az utolsó leleplezés. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a médiában a lehető legsúlyosabb kölcsönös vádak jelennek meg.

A Kurier egy külön jegyzetében úgy vélekedik, hogy a kiskereskedelmi adó ügyében hozott ítélet csak egy apró vereséget jelent Orbán Viktor számára, ami a magyar választási kampány hangzavarában nemigen fog nagy feltűnést kelteni. Egy európai intézmény ismét "megálljt parancsolt" a magyar miniszterelnök "tombolásának" – írta a lap. Ahogy eddig is, a miniszterelnök a külföldről érkező kellemetlen bírálat nyomán egy kevéssé igazítani fog a szabályozáson, de unortodox gazdaságpolitikájának lényegén minden bizonnyal nem fog változtatni. A Kurier szerint a négy évvel ezelőttivel ellentétben áprilisban nem arat tomboló győzelmet a választáson Orbán Viktor. A "szárnyaszegett" és most még egy eltitkolt bankszámla körüli botránnyal is szembesülő ellenzéket tekintve azonban minden bizonnyal a következő négy évben is Orbán Viktornak fogják hívni Magyarország miniszterelnökét – vélekedett a lap.

Miután nemrég egy magyar bíróság pénzbírságra ítélte a Spart amiatt, hogy árengedményre kötelezett magyar beszállítókat, most – jóllehet egy másik ügyben – fordult a kocka – értékelte a strasbourgi ítéletet a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. A lap szerint a magyar különadó "igazán agyafúrt konstrukció" volt. Bár az adó nem csak a külföldi vállalatokra vonatkozott és nem jelentett közvetlen diszkriminációt azokra nézve, "a gyakorlatban azonban arra futott ki" – írt a lap. Erika Teomann-Brenner, az Osztrák Gazdasági Kamara budapesti képviseletének vezetője úgy látja, hogy a Sparnak a strasbourgi ítélettel a kezében jó lapjai vannak ahhoz, hogy Magyarországon is neki adjon igazat a bíróság, így hamarosan "ismét 1:1 lehet az állás". 

Magyarország arra kényszerülhet, hogy dollármilliókat fizessen vissza kiskereskedőknek – így értelmezte a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes változatában megjelent írás az Európai Bíróság által a Hervis-ügyben szerdán kihirdetett ítéletet. A WSJ úgy fogalmazott beszámolójában, hogy "az Európai Bíróság kimondta, a különadó versenyhátrányba hozza a más EU-országok vállalkozásait". Az amerikai lap rámutatott: a döntés azt jelenti, hogy a magyar bíróságok elbírálhatják, tisztességtelen elbánást valósított-e meg a különadó a többnyire külföldi kiskereskedelmi hálózatokkal szemben. A magyar jogállamiság helyzetéről közölt bíráló írást a Financial Times felzárkózó térségi blogrovatában (beyondbrics) Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász.

A Princeton Egyetem professzora szerint Magyarország politikai és jogi intézményrendszerét a kommunizmus utáni átmenet korai szakaszában még méltatták, de amióta a Fidesz 2010-ben kétharmados többséggel kormányra került, Magyarországon "törvényalkotási tombolás" zajlik, amely még az OECD finoman megfogalmazott véleménye szerint is "szabályozási bizonytalanságokat" okozott. Scheppele szerint Magyarország stabil és működőképes jogrendszerét, amely szilárdan kapcsolódott az európai joghoz, a feje tetejére állították, meggyengítve a jogbiztonság garanciáit. Az egyén – és az üzleti szféra még inkább – sebezhetővé vált az új jogrend csapdáitól, de a legsebezhetőbbek a bírók, mivel az igazságszolgáltatást úgy formálták át, hogy még sokkal fenyegetőbb veszéllyé vált a politikai nyomásgyakorlás – áll a cikkben.