Értesülések szerint a felek a vasárnapi napon az iráni atomprogram "lehetséges katonai dimenzióiról" is egyeztetnek. Az egyik fő programpont a parcsini katonai létesítmény ellenőrzése lesz, ahol a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) gyanúja szerint atomfegyverek gyártásával összefüggő tevékenység folyt a múltban. Az előző napi tárgyalásokat iráni atomenergetikai hivatal szóvivője "konstruktívnak és jónak" nevezte.

Az egyeztetések alapja egy novemberben a NAÜ és Teherán között kötött megállapodás, amely szerint Iránnak jövő keddig hat konkrét gyakorlati lépést kell tennie atomprogramja átláthatóvá tétele érdekében, egyebek mellett több atomipari létesítményét meg kell nyitnia a NAÜ ellenőrei előtt. A NAÜ vizsgálódásának középpontjában elsősorban annak tisztázása áll, hogy Irán a múltban dolgozott-e nukleáris fegyver előállításán, és ha igen, akkor beszüntette-e már az erre irányuló tevékenységét.

A NAÜ-vel való egyezkedéssel párhuzamosan Teherán kilenc nap múlva Bécsben ül tárgyalóasztalhoz a Hatok elnevezésű országcsoporttal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország). A felek még tavaly novemberben Genfben kötöttek ideiglenes egyezményt, amelynek alapján Irán fél évre leállítja nukleáris programját, cserébe a Nyugat enyhít a perzsa országot sújtó gazdasági szankciókon. Most egy végleges megállapodás tető alá hozásáról fognak tárgyalni.
Habár a két megállapodás egymástól független, abból a szempontból összekapcsolódnak, hogy a NAÜ-vel való teljes együttműködés a Hatokkal való végleges megállapodás egyik előfeltétele.

Az iráni kormányt ugyanakkor belföldön számos bírálat érte keményvonalas politikusok részéről, amiért békülékeny magatartást tanúsít a Nyugattal szemben. Az ügyben a napokban Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője is megszólalt, aki türelemre intette a kormány kritikusait.
    Ennek ellenére vasárnap parlamenti képviselők egy csoportja közleményben kelt ki a vezetéssel szemben, amiért az állítólag meghiúsított egy tervezett rakétakísérletet. A 24 képviselő szerint a Haszan Róháni elnök vezette legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács állította le az éves rakétatesztet és megvonta annak költségvetését - számolt be róla az ISNA iráni állami hírügynökség.
    Egy másik levélben a honatyák a Mehr félhivatalos hírügynökség szerint azért bírálták Mohamad Dzsavad Zarif külügyminisztert, mert megakadályozta, hogy külföldi szakemberek segítséget nyújtsanak az iráni rakétatechnológiai fejlesztések terén.
    Nyugati államok korábban azzal vádolták Iránt, hogy Észak-Koreától szerez be rakétatechnológiákat, illetve hogy atomprogramja katonai célokat szolgál. Teherán mindkét vádat tagadja.